Antropológiai vizsgálat erősítette meg Dmitrij Donszkoj harcos testalkatát
Antropológiai és régészeti vizsgálatokkal erősítették meg a 14. században élt Dmitrij Donszkoj moszkvai nagyfejedelem robusztus, harcoshoz illő testalkatát és korábbi sérüléseit. Erről Nyikolaj Makarov, az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének megbízott igazgatója számolt be a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában. A kutatók a moszkvai Kreml Mihály Arkangyal-székesegyházában felnyitott szarkofágban lévő csontváz elemzése révén igazolták a korabeli krónikák feljegyzéseit.
- Az Orosz Tudományos Akadémia szakemberei megvizsgálták Dmitrij Donszkoj 14. századi moszkvai nagyfejedelem földi maradványait.
- Az antropológiai elemzés kimutatta, hogy az uralkodó a középkori átlaghoz képest kiemelkedően magas és széles vállú volt.
- A koponyán talált gyógyult sérülésnyomok fizikai bizonyítékkal támasztják alá a fejedelem harci sérüléseiről szóló korabeli írásos forrásokat.
A szakemberek rekonstrukciója szerint a fejedelem testmagassága elérte a 175-177 centimétert, ami a középkori viszonyok között kifejezetten magasnak számított. A csontváz adottságai alapján az uralkodó széles vállakkal és masszív, nehézkes testfelépítéssel rendelkezett.
Ezt támasztja alá az a régészeti megfigyelés is, hogy a kőszarkofág belső falát utólag ki kellett faragni, mivel az eredeti méretében nem tudta befogadni a nagydarab elhunytat. Nyikolaj Makarov hangsúlyozta, a fizikai paraméterek egyértelműen egy aktív katonai életmódot folytató emberre utalnak.
A kutatók a maradványok vizsgálata során egy gyógyult sérülés nyomait is azonosították a homlokcsonton. Ez a felfedezés azért bír különös jelentőséggel az orosz történettudomány számára, mert független, természettudományos bizonyítékot szolgáltat a korabeli írott források állításaira.
Az évkönyvek és krónikák korábban is említést tettek az uralkodó csatatéren szerzett sebesüléseiről, azonban ezeket az irodalmi toposzok miatt a történészek gyakran fenntartásokkal kezelték. A mostani antropológiai eredmények igazolják, hogy a szövegek valós történelmi eseményeken alapulnak.
Dmitrij Ivanovics, azaz Dmitrij Donszkoj (Kr. u. 1350–1389) a középkori orosz történelem egyik legjelentősebb alakja, aki 1359-től moszkvai nagyfejedelemként, majd 1363-tól vlagyimiri nagyfejedelemként uralkodott. Nevéhez fűződik az Arany Horda elleni első jelentős orosz katonai siker, az 1380-as kulikovói csata, amely a Don folyó közelében zajlott le, és amelynek emlékére a fejedelem megkapta a Donszkoj jelzőt. Uralma alatt Moszkva vezető szerepe megszilárdult az orosz fejedelemségek között, valamint az ő idejében épült fel a moszkvai Kreml első fehér kőfala is, amely ellenállóbbá tette a várost a külső támadásokkal szemben.
Ez is érdekelhet
A Kreml Mihály Arkangyal-székesegyháza évszázadokon át az orosz uralkodók, a Rurik- és a korai Romanov-dinasztia tagjainak hagyományos temetkezési helyeként szolgált. A restaurátorok által a közelmúltban megnyitott szarkofág és a benne található maradványok modern tudományos eszközökkel történő vizsgálata fontos adatokat szolgáltat a 14. századi orosz elit életmódjáról, fizikai állapotáról és harci szokásairól. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatása megerősítette a csontváz személyazonosságát, és egyben hozzájárul a középkori orosz hadtörténet pontosabb megértéséhez.
Az újonnan megtalált maradványok egy részét, a kardot forgató jobb kéz egy darabját egy páncélüveggel védett, díszes ereklyetartóban az ukrajnai frontra is elszállították. Az ortodox egyház hivatalos közleménye szerint a szentként tisztelt hadvezér szimbolikusan csatlakozik a harcoló alakulatokhoz, hogy láthatatlanul erősítse a védőket a küzdelemben. A mintegy ezer kilométeres frontszakaszon körbehordozott ereklye nem az első eset a történelmi alak katonai célú felhasználására, a második világháború idején a szovjet hadsereg egyik páncélososzlopát szintén a középkori fejedelemről nevezték el.
