Jégkorszaki vadászok dolgozhatták fel a bajorországi gyapjas mamutot
2026. június 6. 12:09 Múlt-kor
Egy 2020-ban Bajorországban feltárt gyapjas mamut maradványainak interdiszciplináris vizsgálata során paleolitikumi vadászok vágásnyomait azonosították a kutatók. A mintegy 25-27 ezer éves, a legutóbbi jégkorszak csúcspontjáról származó lelet egy olyan időszakban bizonyítja az emberi jelenlétet a fagyos nyugat-európai sztyeppéken, amikor a populációk többsége a klímaromlás miatt már délre vándorolt.
(Forrás: BLfD)
Korábban
A felfedezést követő hetekben a bajor műemlékvédelmi hivatal csapata ugyanazon a lelőhelyen több mint hetven, többségében borda- és lábszárcsontot talált. A vizes környezetben viszonylag jó állapotban megőrződött maradványokról a kutatók már az első elemzések során kimutatták, hogy egyetlen Mammuthus primigeniushoz (gyapjas mamuthoz) tartozhattak. A bordák radiokarbonos kormeghatározása alapján az is kiderült, hogy a körülbelül három méter magas állat nagyjából 26 900–25 300 évvel ezelőtt pusztulhatott el.
A kutatók feltételezései szerint a mamut annak a helynek a közelében halhatott meg, ahol 2020-ban a szakértők végül megtalálták. Mivel sem ragadozók, sem vízi szállítás nyomai nem azonosíthatók a csontokon, ezért feltételezhető, hogy az állatot egy lassú folyású mellékágban érte a halál.
A mamutcsontvázak nagyon ritkák Közép-Európában, ezért az Alpok németországi szakaszán eddig nem is végeztek részletes szedimentológiai és paleokörnyezeti elemzéseket. Az első laboratóriumi vizsgálatok során azonban kiderült, hogy nem csak emiatt tekinthető különlegesnek a mostani felfedezés: a bordák jelentős részén ugyanis a kutatók olyan barázdákra figyeltek fel, amelyeket valószínűleg kőeszközökkel véstek beléjük. Ez pedig arra utal, hogy a paleolit kori vadászó-gyűjtögető emberek feldarabolták és elfogyasztották a tetemet. Az azonban továbbra is kérdéses a kutatók számára, hogy a mamutot levadászták-e, vagy pedig egy már elpusztult állatot dolgoztak fel.
A Journal of Archaeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint a taimeringi lelet egyértelműen alátámasztja, hogy néhány embercsoport a zord körülmények ellenére is Közép-Európa vidékein maradt. A feltárásban több németországi tudományos intézet – például az Erlangen-Nürnbergi Friedrich-Alexander Egyetem és a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal – szakértői is részt vettek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában tegnap
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését tegnap
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére tegnap
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban tegnap
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását tegnap
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont 2026.06.28.
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ 2026.06.28.
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa 2026.06.28.
