Játékfilm mutatja be az 1985-ös brüsszeli focimeccs tömegszerencsétlenségét
November 26-án kerül a mozikba a Heysel 85 című új, belga-holland-német koprodukcióban készült dráma, amely a 20. századi sporttörténelem egyik legsúlyosabb katasztrófáját dolgozza fel: az alkotás az 1985-ös Bajnokcsapatok Európa Kupája döntőjén történt brüsszeli események kulisszái mögé enged betekintést. A kilencvenegy perces játékfilm az archív felvételeket és a pontosan rekonstruált jelenteket ötvözve mutatja be a harminckilenc halálos áldozatot követelő tömegszerencsétlenség óráit.
- November 26-án kerül a hazai mozikba a 39 halálos áldozattal járó 1985-ös brüsszeli futballkatasztrófát bemutató nemzetközi koprodukciós játékfilm.
- Teodora Ana Mihai rendezése archív felvételekre és valós eseményekre építve a BEK-döntőn történt események kulisszái mögötti káoszt dolgozza fel.
- A történelmi dráma a lelátói erőszak puszta rekonstruálása helyett a döntéshozók felelősségére és a stadionon belüli fojtogató légkörre fókuszál.
A Lode Desmet, Hans Everaert és Matthias Lebeer ötletéből írt forgatókönyv az események feszültségét egy brüsszeli polgármester lánya, Marie és egy olasz újságíró, Luca szemszögéből követi nyomon, akiket Violet Braeckman és Matteo Simoni alakítanak. A cselekmény fókuszában az a szakmai és morális dilemma áll, amellyel a korlátozott hatáskörű, de a döntéshozatalhoz közel álló szereplők szembesültek a káosz elszabadulásakor.
Teodora Ana Mihai rendező koncepciója szerint a produkció nem a lelátókon zajló erőszak közvetlen rekonstruálására törekszik. A film sokkal inkább a stadion zárt falai között kialakult fojtogató helyzetet, valamint a személyes és a közéleti felelősség kérdéskörét vizsgálja, így a történtek pillanatról pillanatra megélt tapasztalatként bontakoznak ki a nézők előtt.
A film alapjául szolgáló valós események 1985. május 29-én zajlottak le a brüsszeli Heysel stadionban, ahol az angol Liverpool és az olasz Juventus csapatai találkoztak a legrangosabb európai kupasorozat fináléjában.
A mérkőzést már a kezdőrúgás előtt súlyos szervezési és infrastrukturális problémák árnyékolták be. A hatvanéves, korszerűtlen létesítmény állapota nem felelt meg a biztonsági követelményeknek, a lelátókat elválasztó kerítések gyengék voltak, az épület szerkezeti elemei pedig omladoztak. A belga szervezők és az Európai Labdarúgó-szövetség további mulasztásokat követtek el a jegyértékesítés során, aminek következtében a semlegesnek kijelölt szektorba nagyszámú olasz szurkoló jutott be, közvetlenül az angol drukkerek számára fenntartott részleg mellé.
A tragédia mintegy egy órával a tervezett kezdés előtt következett be, amikor a brit huligánok áttörték a szektorokat elválasztó, gyengén őrzött dróthálót, és rátámadtak a Juventus szurkolóira. A pánikba esett tömeg a lelátó pereme felé menekült, azonban az ott található támfal nem bírta a nyomást, és leomlott. A lezuhanó törmelék és a feltorlódó emberáradat következtében harminckilencen vesztették életüket, a sérültek száma pedig megközelítette a hatszázat. A hatóságok a további utcai zavargások elkerülése érdekében úgy döntöttek, hogy a holttestek eltávolítása után lejátszatják a mérkőzést, amelyet végül az olasz csapat nyert meg.
Ez is érdekelhet
A brüsszeli katasztrófa alapvető változásokat indított el az európai labdarúgásban és a sportbiztonsági szabályozásokban. Az angol klubcsapatokat határozatlan időre, a Liverpoolt pedig végül hat évre kizárták a nemzetközi kupasorozatokból, Belgiumban pedig felelősségre vonások követték a biztonsági hiányosságokat. Az események rávilágítottak a modern stadionok átépítésének halaszthatatlanságára, ami a szigorúbb tömegkezelési protokollok kidolgozásához vezetett.
A most debütáló európai koprodukció ennek a sporttörténeti fordulópontnak a zavaros hátterét és az akkori döntéshozók felelősségét tárja fel az események középpontjába sodródó egyének sorsán keresztül.
