Forradalom előtti orosz érmekincset tártak fel Krasznojarszkban
A szibériai régészek egy hatvannyolc darabos, forradalom előtti érmekincset fedeztek fel egy krasznojarszki ásatáson. Ahogy arról a Komszomolszkaja Pravda orosz napilap beszámolt, a több orosz cár uralkodása alatt vert rézpénzek egy 1880-as években épült lakóház maradványai közül kerültek elő. A kopejkákból álló gyűjtemény a feltételezések szerint a 20. század elején kerülhetett a földbe egy tehetős család birtokán.
- Egy 19. századi faépület pincéjének feltárása során 68 darab, forradalom előtti rézpénzt találtak a szibériai Krasznojarszkban.
- A zömében II. Miklós cár uralkodása alatt vert, alacsony névértékű érmékből álló leletegyüttes a régészek szerint egykor egy gyermek megtakarítása lehetett.
- A leletmentő ásatást egy építkezést megelőzően végzik az Uszty-Bazaiha-2 lelőhelyen, ahol korábban több ezer paleolitikumi kőeszköz is előkerült.
Az Uszty-Bazaiha-2 elnevezésű régészeti lelőhelyen zajló leletmentő munkálatokat egy magánberuházás tette szükségessé. Alekszandr Barkov ásatásvezető régész tájékoztatása szerint a területen a 19. század végén módosabb polgári birtokok helyezkedtek el. A kutatók egy 1880-as években emelt egykori faépület maradványait vizsgálták át, amikor a pince faszerkezetének felső részén rábukkantak a rézpénzekre. A szakemberek úgy vélik, hogy a kollekció nem szándékos rejtés eredményeként került a födémszerkezetbe, hanem valószínűleg véletlenül esett be a padlódeszkák közé.
A feltárt leletegyüttes összesen 68 darab egy-, két- és háromkopejkás érméből áll, amelyek nemesfém nélküli ötvözetből készültek. A pénzek túlnyomó többségét 1909 és 1916 között, II. Miklós cár uralkodása idején verték. A gyűjtemény tartalmaz korábbi vereteket is, köztük egy III. Sándor idejéből származó érmét. A legkorábbi azonosított pénzdarab egy 1819-es, I. Sándor korabeli egykopejkás, amely a lelet földbe kerülésének idejére már kikerült a hivatalos forgalomból.
Mivel a pénzeket egy jómódú család birtokán találták meg, és együttes névértékük mindössze 101 kopejkát tett ki, a régészek arra következtetnek, hogy a kincs valójában egy gyermek apránként összegyűjtött zsebpénze lehetett.
Ez is érdekelhet
A lelet pontos képet ad a 20. század eleji Szibéria, és azon belül a gyorsan iparosodó Krasznojarszk mindennapjairól. A Jenyiszej folyó partján fekvő város a transzszibériai vasútvonal 19. század végi megépítésével indult jelentős fejlődésnek. A kollekció legkésőbbi darabjai az első világháború éveiből származnak. Az 1917-es forradalmakat és a cári rendszer bukását követő polgárháború éveiben a rézpénzek teljesen elvesztették vásárlóértéküket, a hiperinfláció miatt a lakosság áttért a papírpénzek használatára. A kopejkák elhagyása így egybeesik a régi gazdasági rend felbomlásával.
A Bazaiha és a Jenyiszej folyók összefolyásánál fekvő Uszty-Bazaiha-2 lelőhely Közép-Szibéria egyik legjelentősebb őskori állomása is egyben. A 2025 óta zajló leletmentés során a szakemberek már több mint 15 ezer paleolitikumi leletet emeltek ki. A 17-18 ezer évvel ezelőtti, utolsó jégkorszakból származó kőeszközök, köztük vakarók, valamint a fa- és csontmegmunkálásra használt szerszámok bizonyítják, hogy a kedvező adottságokkal rendelkező folyóparti területet a korai vadászó-gyűjtögető közösségek is intenzíven használták.
