Az alexandriai világítótornyot ábrázoló pecsétgyűrűt találtak Egyiptomban
Az alexandriai világítótorony eddig ismeretlen ábrázolásával díszített ókori bronz pecsétgyűrűt tárták fel Alexandria keleti kikötőjének víz alatti ásatásain egyiptomi és európai régészek.
- Egyiptomi és európai kutatók közös víz alatti expedíciója egy egyedülálló, az alexandriai világítótornyot ábrázoló bronzgyűrűt tárt fel Alexandria keleti partjainál.
- A Kr. u. 2. századra datálható ritka lelet a Portus Magnus területén, az egykori királyi negyedhez tartozó, tenger alá merült Antirhodosz szigeténél került elő.
- A felfedezés arra utal, hogy a ptolemaioszi palotakomplexumot a római korban is használták, feltehetően a kikötő és a világítótorony adminisztrációjára.
Az Európai Vízalatti Régészeti Intézet (IEASM) és az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács közös missziója a Portus Magnus elsüllyedt romjait vizsgálja Franck Goddio tengeri régész vezetésével. Hisám el-Lajti, a régészeti tanács főtitkára hangsúlyozta, a bronz pecsétgyűrű kivételes jelentőségű, mivel ez az első alkalom, hogy a pharoszi világítótorony mását ilyen személyes tárgyon találták meg.
Az ikonográfia megegyezik a Kr. u. 2. századból származó alexandriai pénzérméken látható toronyképekkel. A gyűrűt az egykor a kikötőben álló, de a későbbi földrengések során tengerbe süllyedt Antirhodosz szigetének romjai között fedezték fel.
A feltárást a helyszínen megtekintő Serif Fathi turisztikai miniszter elmondta, az ásatási szezon a keleti kikötő négy kiemelt területére koncentrál. A búvárrégészek Antirhodosz szigetén egy Ízisz-szentélyt, az uralkodói palotát, valamint Marcus Antonius egykori menedékhelyét, a Timoniont vizsgálják. A munkálatok során a pecsétgyűrű mellett jelentős mennyiségű kerámia- és üveglelet került elő. A Kr. e. 4. század és a Kr. u. 4. század közötti időszakból származó amforák, mécsesek és asztali edények az egykori metropolisz kiterjedt mediterrán kereskedelmi kapcsolatait bizonyítják.
Az Antirhodosz szigetén talált adminisztratív funkciójú pecsétgyűrű új információkkal szolgál a terület használatának történetéről. Sztrabón görög földrajztudós Kr. e. 29 és 25 közötti egyiptomi utazásai során még saját szemével látta a Ptolemaiosz-dinasztia által építtetett palotakomplexumot. A mostani Kr. u. 2. századi lelet bizonyítja, hogy az épületegyüttest Egyiptom római provinciává alakítása után is használták. A régészek feltételezik, hogy az egykori királyi rezidenciát a római császárkorban közigazgatási központként hasznosították, ahonnan a kikötő forgalmát és a világítótornyot irányíthatták.
Ez is érdekelhet
Az ókori világ hét csodája közé sorolt alexandriai világítótorony a Kr. e. 3. században épült Pharosz szigetén, a Ptolemaiosz-uralkodók idején. A több mint száz méter magas építmény évszázadokon át mutatta az utat a nyugatról érkező kereskedőhajóknak.
Bár a torony a középkori földrengésekben végleg összedőlt, formája a numizmatikai leletek és a most feltárt pecsétgyűrű révén fennmaradt a történettudomány számára. Az alexandriai öböl víz alatti kutatása a mostani szezon végeztével az Abu Kír-öböl elsüllyedt városaiban folytatódik a minisztérium tájékoztatása szerint.
