Ismeretlen emberelődök genetikai nyomait fedezték fel a modern emberben
Két eddig azonosítatlan, kihalt emberi populáció genetikai örökségét mutatták ki a ma élő emberek DNS-ében a Kaliforniai Egyetem berkeley-i kampuszának kutatói egy új számítógépes módszerrel, amelynek segítségével olyan ősi génszakaszokat is képesek voltak azonosítani, amelyekhez nem áll rendelkezésre fosszíliákból kivont DNS – írja a Science folyóirat.
- A UC Berkeley kutatói két eddig ismeretlen, kihalt emberi populáció genetikai örökségét azonosították a ma élő emberek DNS-ében egy új számítógépes módszerrel.
- Az egyik archaikus populáció mintegy 800 ezer éve válhatott külön, majd Afrikában keveredett a modern ember őseivel.
- A másik, mintegy 1,8 millió éves fejlődési vonalhoz tartozó populáció Eurázsiában keveredhetett a gyenyiszovaiakkal, így DNS-ének töredéke közvetve a mai emberekbe is eljutott.
A Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) kutatói egy új, TRACE (TRacking Archaic Contributions via ARG Estimation) nevű számítógépes módszerrel több száz mai ember teljes genomját elemezték, majd rekonstruálták az egyes DNS-szakaszok leszármazási kapcsolatait. Az eljárás segítségével ősi DNS-minták nélkül is azonosíthatóvá váltak azok a genomi régiók, amelyek szokatlanul régi közös ősökre vezethetők vissza, így a kutatók a neandervölgyi és gyenyiszovai eredetű szakaszok mellett két eddig ismeretlen archaikus populáció genetikai nyomait is azonosítani tudták.
Az egyik, a kutatók által szellemősnek nevezett populáció mintegy 800 ezer évvel ezelőtt válhatott külön a modern emberhez vezető fejlődési vonaltól, majd több mint 50 ezer évvel ezelőtt Afrikában keveredett a Homo sapiens őseivel. Ennek genetikai öröksége afrikai és Afrikán kívüli népességekben egyaránt kimutatható, ami arra utal, hogy a keveredés a modern emberek legutóbbi nagy, Afrikából kiinduló vándorlási hulláma előtt történt. Egy-egy mai ember genomjának hozzávetőleg 0,5–1 százaléka származhat ettől a csoporttól.
A második, úgynevezett szuperarchaikus populáció egy még régebbi fejlődési vonalhoz tartozhatott, amely mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt vált külön más emberi leszármazási vonalaktól. A kutatók szerint ez a csoport valószínűleg több mint 200 ezer évvel ezelőtt Eurázsiában keveredett a gyenyiszovai emberekkel, akik genomjának becslések szerint 3–5 százaléka származhatott ettől az ismeretlen populációtól. Mivel később a gyenyiszovaiak és a Homo sapiensek is keveredtek egymással, a szuperarchaikus genetikai örökség kis része közvetett módon a ma élő emberekbe is eljutott. A szuperarchaikus eredetű genetikai nyomokat elsősorban az óceániai népességek vizsgálatával sikerült kimutatni, amelyek viszonylag nagy arányú gyenyiszovai örökséget hordoznak.
A két ismeretlen populáció pontos kiléte egyelőre nem ismert, mivel egyikükből sem áll rendelkezésre szekvenált ősi DNS, a genetikai adatok azonban lehetséges párhuzamokat kínálnak a fosszilis leletanyaggal. A mintegy 800 ezer évvel ezelőtti elválás egybeesik az Afrikában élő középső pleisztocén kori Homo-populációk időszakával, míg az 1,8 millió éves fejlődési vonal kronológiailag az Eurázsiában megjelenő Homo erectus korai történetével mutat átfedést, ezek az egyezések azonban önmagukban nem teszik lehetővé az ismeretlen csoportok egyértelmű azonosítását.
Ez is érdekelhet
A TRACE elemzése arra is rámutat, hogy az archaikus eredetű DNS-szakaszok egy része az immunrendszer és az anyagcsere működésével összefüggő genomi régiókban koncentrálódik. Priya Moorjani, a UC Berkeley kutatója szerint a más embercsoportokkal történt keveredés olyan genetikai változatosságot biztosíthatott, amelyből a természetes szelekció megőrizhette az új kórokozókkal vagy környezeti feltételekkel szemben előnyt jelentő változatokat.
A Science folyóiratban július 30-án közzétett eredmények tovább erősítik azt az elmúlt években kirajzolódó képet, amely szerint az emberi evolúció nem egyszerűen egymásból elágazó fejlődési vonalakból állt. A különböző Homo-populációk az elmúlt egymillió év során többször találkoztak és keveredtek egymással, a kutatók pedig arra számítanak, hogy a TRACE-hez hasonló módszerekkel további, fosszilis DNS-ből egyelőre nem ismert embercsoportok genetikai örökségét is sikerülhet azonosítani.
