Kínai felfedezés: a Homo sapiens korábban jelent meg, mint gondoltuk?
Egy Kínában talált, egymillió éves emberi koponya arra utal, hogy a Homo sapiens kialakulása legalább félmillió évvel korábban kezdődhetett. A Yunxian 2 névre keresztelt lelet nemcsak fajunk eredetét, hanem a neandervölgyiekkel és más testvérfajokkal való együttélés hosszát is új megvilágításba helyezi.
Az egymillió éves koponya és az emberi evolúció új idővonala
Egy Hubei tartományban előkerült, egymillió éves koponya, a Yunxian 2 drámai módon átírhatja az emberi evolúció történetét. A kutatók szerint a Homo sapiens kialakulása legalább félmillió évvel korábban kezdődhetett, mint eddig gondoltuk. Ez azt is jelenti, hogy fajunk sokkal hosszabb ideig osztozott a bolygón a neandervölgyiekkel és más rokon fajokkal.
A koponyát eredetileg a Homo erectushoz sorolták, mivel kora körülbelül egymillió év. A Homo erectus az első nagy agyú emberfaj volt, amelyből később a neandervölgyiek és a Homo sapiens ága fejlődött ki. Az új vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a Yunxian 2 nem erectus, hanem inkább a Homo longi korai változata lehetett, amely közel állt mind a neandervölgyiekhez, mind a Homo sapienshez.
Tudományos bizonyítékok és módszerek
A kutatók a koponya alakját és genetikai nyomait is elemezték, mindkét módszer ugyanarra az eredményre vezetett. A megsérült maradványokat 3D szkenneléssel és nyomtatással rekonstruálták, így sikerült felismerni a fejlettebb jellegeket. Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint a lelet félmillió évvel tolta vissza a nagy agyú emberek evolúcióját.
Más szakértők, például Aylwyn Scally, a Cambridge-i Egyetem evolúciós genetikusa azonban figyelmeztetnek: az időzítés rendkívül bizonytalan. „Még a legnagyobb genetikai adatbázis mellett is nehéz pontosan meghatározni, mikor éltek egymás mellett ezek a populációk” – mondta. Bár a következtetések hihetőek, további bizonyítékok szükségesek.
Új kép az emberi evolúcióról
Ez is érdekelhet
Az új idővonal értelmet ad több, eddig besorolhatatlan fosszíliának. A Homo sapiens, a Homo longi és a neandervölgyiek legalább 800 ezer éven át élhettek együtt, és valószínűleg keveredtek is egymással. Ni professzor szerint így most már lehetséges a bizonytalan maradványokat a három fő ágba vagy azok primitívebb elődeibe, például a Homo erectus vagy a heidelbergensis vonalába sorolni.
„Az emberi evolúció olyan, mint egy fa, amelynek több nagy ága szorosan kapcsolódott egymáshoz, és közel egymillió évig létezett együtt” – mondta Ni professzor. A felfedezés tehát nemcsak időben tolja vissza fajunk eredetét, hanem megmutatja, hogy az emberi fejlődés története sokkal összetettebb és gazdagabb, mint azt eddig feltételeztük.
