Független bizottság vizsgálja a bajorországi náci rablott műkincseket

Markus Blume Fotó: Sven Hoppe/dpa

A bajor tartományi kormány által jóváhagyott döntés értelmében az eddig a múzeumok belső hatáskörébe tartozó provenienciakutatást (eredetkutatást) egy új, a müncheni Jelenkortörténeti Intézethez rendelt kutatócsoport veszi át.

Markus Blume kulturális miniszter tájékoztatása szerint a kibővített, nyolcfős szakértői gárda munkájára alapozva egy új, független bizottság tesz majd javaslatot az egyes műtárgyak visszaszolgáltatására. A testület vezetésével Raphael Grosst, a Német Történeti Múzeum elnökét bízták meg. Andreas Wirsching történész professzor, az előkészítő kerekasztal vezetője "kvantumugrásnak" nevezte a struktúra létrehozását, amely a zsidó szervezeteket képviselő Rüdiger Mahlo szerint országos mintaként szolgálhat a nemzetiszocialista korszakban eltulajdonított javak sorsának rendezésében.

A strukturális átalakítást egy súlyos intézményi válság előzte meg. Egy évvel ezelőtt lemondott Bernhard Maaz, a Bajor Állami Képtárak főigazgatója, miután a Süddeutsche Zeitung tényfeltáró riportjában azzal vádolta meg az intézményt, hogy tudatosan hátráltatja a restitúciós eljárásokat. Bár a múzeumi vezetés tagadta a vádakat, a minisztérium elismerte a „bizalmi válság” tényét. Az áldozatok örököseit képviselő ügyvédek régóta kritizálták a német rendszert, amelyben a műtárgyak megtartásában érdekelt múzeumok végezték az eredetkutatást. Az új bajor modell - Ausztriához és Hollandiához hasonlóan - szétválasztja a birtokló intézményt és az elbíráló szerveket.

A hitelesség helyreállításának első gyakorlati lépéseként a bajor állam bejelentette egy 1905-ös Picasso-bronzszobor (a Fernande/Beatrice nevű mellszobor) visszaszolgáltatását Alfred Flechtheim egykori zsidó műkereskedő örököseinek. Bár a kormány 2024-ben még elutasította a Flechtheim-hagyaték képviselőjének, Markus Stötzel ügyvédnek a beadványát, az új, országos választottbírósági irányelvek nyomán felülvizsgálták álláspontjukat.

A nemzetiszocialista műkincsrablás a történelem legnagyobb szisztematikus vagyonelkobzása volt: 1933 és 1945 között a Harmadik Birodalom mintegy hatszázezer műalkotást rabolt el vagy kényszerített áron aluli eladásra. A zsákmányolt tárgyak jelentős része a háború után is európai közgyűjteményekben maradt, rendszerszintű és igazságos jogi rendezésük pedig csak a nemzetközi normákat rögzítő 1998-as washingtoni alapelvek elfogadása után kapott prioritást. Az új bajor eljárásrend felgyorsíthatja az eddig évtizedekig elhúzódó, komplex jogi esetek lezárását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?