Alapítványhoz kerülhetnek a hollandiai náci rabolt műkincsek

2026. április 26. 14:04

Egy holland kormányzati bizottság javaslata alapján egy zsidó alapítvány gondnoksága alá kerülhetnek a második világháború alatt a nácik által elrabolt, jelenleg állami tulajdonban lévő „örökös nélküli” műkincsek – derül ki a The New York Times jelentéséből. A lépés célja a felbecsülhetetlen értékű, egykori zsidó gyűjtőktől elkobzott alkotások méltó bemutatása és a történelmi emlékezet intézményes megőrzése.

Alapítványhoz kerülhetnek a hollandiai náci rabolt műkincsek

Korábban

A Holland Művészeti Tulajdon Gyűjtemény (NK-gyűjtemény) több ezer műtárgyat, köztük a holland aranykor mestereinek festményeit foglalja magában. Ezeket az alkotásokat a szövetségesek a második világháború után szállították vissza Németországból. A műkincsek túlnyomó többségét a náci hatóságok rabolták el, vagy kényszerítették eladásra azokat a zsidó tulajdonosokat, akiket később deportáltak és meggyilkoltak.

Bár a holland Oktatási, Kulturális és Tudományos Minisztérium felügyelete alatt az eredetkutatás évtizedek óta zajlik, számos tárgy jogos tulajdonosát vagy örökösét a mai napig nem sikerült felkutatni. A több mint 3500 darabos gyűjteményt jelenleg a Holland Kulturális Örökségvédelmi Ügynökség kezeli, amely elsősorban múzeumoknak és kormányzati épületeknek kölcsönzi a műveket.

Az Örökös Nélküli Zsidó Rablott Műkincsek Bizottsága most azt javasolta, hogy ezeknek a gazdátlan alkotásoknak a gondnokságát egy holland zsidó alapítvány vegye át. A tervek szerint az anyagot az amszterdami Zsidó Múzeumban helyeznék el, ahol a nagyközönség számára is láthatóvá válna. A javaslat éves költségvetést is biztosítana a kiállítások létrehozására, a műtárgyak leírásaiban pedig kötelezően feltüntetnék a holokauszttal kapcsolatos eredettörténetet.

A tervezet ugyanakkor vitát váltott ki: az Izraelben élő holland zsidókat képviselő bevándorlási szövetség az alkotások értékesítését és a bevételek szétosztását szorgalmazza a közösségek között, míg mások szerint korai lenne lezártnak tekinteni a kutatási folyamatot. Lodewijk Asscher, a bizottság elnöke az aggályokra reagálva hangsúlyozta: a tervezet elfogadása esetén is nyitva áll a lehetőség a műkincsek visszaszolgáltatására, amennyiben a jövőben előkerülnek a jogos örökösök.

A második világháború utáni hollandiai restitúciós folyamat a nemzetközi kutatók szerint rendkívül lassan és ellentmondásosan zajlott. A konfliktus lezárását követően röviddel mintegy 700 tárgyat adtak vissza a túlélőknek vagy a családoknak, további 1600 alkotást azonban a holland állam egyszerűen elárverezett. Az azóta eltelt évtizedekben mindössze 300-800 műtárgy került vissza a jogos tulajdonosokhoz.

A holland Restitúciós Bizottságot a múltban számos nemzetközi kritika érte, amiért a vitatott esetekben sokszor az állami tulajdonú múzeumok érdekeit részesítette előnyben a holokauszt-túlélők leszármazottaival szemben. A mostani javaslat egyfajta morális jóvátételi kísérlet a még azonosítatlan eredetű műkincsek transzparens, történelmi kontextusba helyezett kezelésére.