Nácik által elkobzott műalkotásokat kaphatnak vissza az egykori zsidó tulajdonosok utódai
2022. január 27. 14:20 MTI
A francia törvényhozás alsóháza kedden egyhangúlag szavazta meg azt a törvényt, amelynek elfogadásával 15 nácik által elkobzott műalkotás, köztük Gustav Klimt és Marc Chagall festménye kerülhet vissza az egykori zsidó tulajdonosok leszármazottaihoz.
Korábban
A nemzetgyűlés szavazása után a törvényt a szenátusnak február 15-én még szintén el kell fogadnia. A francia kulturális miniszter, Roselyne Bachelot üdvözölte a titkos szavazás eredményét, és a nemzetgyűlés politikai pártjainak szóvivőivel egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a műkincsek elkobzásával a nácik ezeket a zsidó családokat, emlékezetüket vették semmibe.
A 15 alkotás között szerepel Klimt Rosen unter Bäumen (Rózsák fák alatt) című, az Orsay Múzeumban őrzött képe, az egyetlen olyan festmény, amely az osztrák festőművésztől egy francia nemzeti gyűjteményben található. A francia állam 1980-ban vásárolta meg egy kereskedőtől. A kiterjedt kutatás azonban megállapította, hogy a kép az osztrák Eleanor Stiasny tulajdonában volt, aki 1938-ban az Anschluss után rákényszerült, hogy Bécsben eladja, mielőtt a nácik deportálták és megölték volna őt. A visszaadandó alkotások között van még 11 grafika és egy viaszbábu, amelyek a Louvre, az Orsay Múzeum, és a Chateau de Compiegne Múzeum gyűjteményében vannak, továbbá Utrillo egy festménye, amelyet az Utrillo–Valadon Múzeum őriz.
Chagall Le père (Apa) című festménye, amely a párizsi Pompidou Központ kollekciójához tartozik, és amely 1988-ban került a francia nemzeti gyűjteménybe, szintén a 15 alkotás között van. A kép David Cender lengyel–zsidó zenész tulajdona volt, aki 1958-ban emigrált Franciaországba. A 15 műből 13 esetében a kedvezményezetteket egy 1999-ben létrehozott, a kisajátítás áldozatainak kártalanításával foglalkozó bizottság (CIVS) határozta meg. Roselyne Bachelot „történelmi” törvényjavaslatról beszélt kedden, mint mondta: ez az első alkalom a II. világháború óta, hogy a francia kormány egy olyan törvényt kezdeményezett, amely lehetővé teszi a közgyűjteményekben őrzött azon művek visszaszolgáltatását, amelyeket a világháború alatt „raboltak” el, vagy a megszállás alatt az antiszemita üldöztetés miatt nehéz körülmények között élő tulajdonosoktól szereztek meg.
A kulturális minisztérium adatai szerint a 2. világháború alatt mintegy százezer műalkotást koboztak el Franciaországban. A felszabaduláskor Németországban talált hatvanezer alkotást visszaszolgáltattak Franciaországnak. Ebből 45 ezret 1945 és 1950 között adtak vissza a tulajdonosoknak. Mintegy 2200 alkotást a francia nemzeti múzeumok kaptak meg, a többit, mintegy 13 ezer alkotást pedig az 1950-es évek elején a hagyatéki adminisztráció eladta, számos nácik által rablott mű így visszatért a műtárgypiacra.
A jobb- és baloldali parlamenti képviselők is üdvözölték a műkincsek visszaszolgáltatását, s mint hangsúlyozták, fel kell gyorsítani az igazságtételt. A miniszter elmondta, hogy támogatja egy kerettörvény megfogalmazását, amely ezt lehetővé tenné, ugyanakkor rámutatott, hogy az ügyek bonyolultak, ami nehezíti a kérdést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap