A vörösterror 133 napja

Árvizek, szabályozások

2002. november 11. 18:10 Frisnyák Zsuzsa

a 17. századtól a 20. századig

17-19. század

1613 II. Mátyás dekrétuma a Tisza- völgy ármentesítésének kérdésével foglalkozik. `A Tisza kiöntésével szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben az a folyó kiáradni szokott, saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak.` A folyók kiöntései ellen töltéseket kell emelni.

1731 Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik a Szeged-Felsőváros töltéseit.

1740 Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik Szeged-Alsóváros töltéseit.

1765 Dugonics András megépíti a Szeged városát északról védő, ún. szillér- baktói töltést.

1785 Megépítik a Tiszaszalók község alatti kb. 1 km hosszú Mirhó-gátat. [...]

1807 A XVII. tc. értelmében az árvizek elleni védekezés és ármentesítés a munkákban közvetlenül érintett földbirtokosok feladata. [...]

1831 Az első tiszai vízmércét felállítják Szegeden. Ettől kezdve rendszeresen leolvassák a vízállást.

1834-1848 Elkészülnek a Tisza vízrajzi térképei. Később ezekre alapozva dolgozzák ki a szabályozási terveket.

1840 Az országgyûlés törvényt hoz "a Duna és egyéb folyók szabályozásáról". (IV. tc.) A folyamszabályozások tárgyalására országos választmányt állítanak fel, amely kidolgozza a szabályozás alapelvét: a hajózás céljából végrehajtott szabályozási munkálatok költségét az állam fedezze, az ármentesítés költségeit az érintett érdekeltségek viseljék.

1842 A Tiszán elvégzik a kisvíz rögzítését. Ma ezt nevezik a Tiszán 0 víznek.

1845. július Vásárhelyi Pál benyújtja a Felső-Tisza völgyének egységes rendezésére vonatkozó javaslatát.

1845. augusztus 16. A Tisza szabályozásának végrehajtására Széchenyi Istvánt vízszabályozási királyi biztossá nevezik ki. [...]

1846. augusztus 27. Tiszadobnál ünnepélyesen elkezdődik a Tisza szabályozása.
1847 Paleocapa szabályozási tervét az uralkodó jóváhagyja. Paleocapa a folyót töltések közé kívánja szorítani, 25 átmetszést tart szükségesnek.

1850. július Császári nyílt paranccsal feloszlatják a Tiszavölgyi Társulatot. A szabályozási munkák folytatása a Tiszaszabályozási Központi Bizottság feladata lesz. A folyamszabályozás munkálatai új szervezeti keretek között, új koncepció alapján folytatódnak. Az állam segélyben részesíti a társulatokat. A folyó medrének szabályozása, az átmetszések létesítése az állam feladata. Az ármentesítés terheit az érintett földbirtoko-soknak kell viselni.

1857 Óriási árvíz pusztít a Tisza-völgyben.

1862 Megépül a sajtfoki és milléri zsilip. [...]

1875 A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban felállítják a Tiszavölgyi Osztályt. [...]

1879. tavasz Az árvíz során nyolc helyen szakad át a gát. Szegeden a Tisza 806 cm-rel tetőzik. Március 12-én az árvíz elpusztítja Szegedet és környékét. Csaknem százezer ember hajléktalanná válik. Szegeden 5762 ház összedőlt, a halottak száma 151. A kár meghaladta a 33 millió koronát. Az árvíz fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. A katasztrófa hatására a kormány felülvizsgálta vízügyi politikáját. [...]

1880-1883 Megépül a szegedi körtöltés, újjáépítik a várost és helyreállítják a tiszai töltéseket.

1881 Minden korábbit meghaladó árvíz vonul le a Tiszán, több helyen szakad át a töltés. 30 község 65 ezer holdnyi földjét önti el a víz. A Körösök árhullámával találkozva az ár a legnagyobb károkat a Körös-Tisza-Maros szögében okozza. Hatására egységesítik a töltésméreteket (1881:III. tc.), és megalakul az ország legnagyobb ármentesítő társulata, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. [...]

1884 Az uralkodó szentesíti a Tiszáról szóló XIV. törvénycikket, mely kimondja, hogy a Tisza és vízgyûjtőjének szabályozása és ármentesítése mûszaki tekintetben "egységet képez". A Tisza menti ármentesítő társulatoknak kötelező belépni a Tiszavölgyi Társulatba.

1886 A Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban felállítják a Vízrajzi Osztályt. Egyik feladata: a Tisza medrének és vízjárásának nyilvántartása.

1887 A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium rendeletben szabályozza a Tisza hullámtéri szélességét. [...] A hullámtéren fákat, bokrokat ültetni vagy fenntartani nem szabad, a vízfolyási akadályoktól meg kell tisztítani.

1888. március A Tiszán óriási árhullám vonul le. Az ár tetőzési magasságát csak 1970-ben haladja meg a folyó. A Tisza és a Körösök völgyében félmillió hold ártér kerül víz alá. Az árvíz alatt 22 töltésszakadás történik. Az árvíz hatására újra megállapítják az egységes és biztonságos töltésméreteket. [...]

1889 A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium hatásköréből a vízügyek a Földmívelésügyi Minisztériumhoz kerülnek. - Felállítják az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt. A Tisza- szabályozás ügyeivel önálló osztály foglalkozik.

1894 Az országgyûlés elfogadja Kvassay Jenő Tisza-szabályozási korrekciós programját. A III. törvényben 12 évre előre meghatározzák az elvégzendő feladatokat, összesen 17 millió forint költséggel. A munkálatok 1905-ig tartanak. [...]

1895-97 A Tisza völgyében megépülnek a milléri, tiszaberceli és tiszakarádi szivattyútelepek.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!