Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 

Az akkori szóhasználat szerint csupán visszatelepítés történik a „szülőhazájukba”, a magyar honvédség által frissen megszállt orosz területekre. Az is elhangzott, hogy az elűzött lakosok házaiban fogják letelepíteni őket, s lehetőségük lesz mezőgazdasági munkát végezni a magyar honvédség felügyelete és védelme alatt. A valóság azonban teljesen más volt. „Le kellett szállnunk és a kísérő főhadnagy azt mondta: Itt van a közelben egy vár, menjenek oda, ott lesznek elszállásolva. Ezzel felszállt az autóra és mielőtt bármit kérdezhettünk volna, elrobogott. Ezt tette hát velünk Magyarország, szülőhazánk: kitettek egy teljesen ismeretlen ország erdejében és minden magyarázat nélkül megszöktek. Még ahhoz is gyávák voltak, hogy nyíltan megmondják, kirúgtak, és most magunkra hagynak” – számolt be a háború után a deportálásokat túlélő egyik nő.

Az úgynevezett galíciai zsidók ellen évek óta kormányszintű propaganda zajlott. Az 1939-ben elfogadott második zsidótörvény indokolása szerint: „ezeknek a tömegeknek gyökértelensége, […] okozzák azt, hogy a lelkiségében és fajában oly élesen különböző és oly szívósan sajátos zsidóság a magyar nép életében sokkal súlyosabb problémát jelent, mint Nyugat-Európa bármely népének életében”. A szót a jogfosztásokon túl tettek követték. Bárdossy László miniszterelnök megfogalmazása szerint: „az országban a zsidókkal kapcsolatban kívánság volt abban az irányban, hogy akik megállapíthatólag Galíciából átjött zsidók voltak, szállíttassanak oda vissza”.

Az ehhez megfelelő időpontot a náci Németország oldalán történt hadba lépés szolgáltatta. A honvédelmi miniszter és Kozma Miklós (a kárpátaljai területek kormányzói biztosa) által előterjesztett kitelepítési javaslatot a minisztertanács 1941. július 1-én hagyta jóvá. A végrehajtással a belügyminisztériumot, azon belül a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságot (KEOKH) bízták meg, míg a kitoloncolásokat Kárpátalján a kormányzói biztosság és alárendelt szervei hajtották végre.

Gellért Ádám írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike