Az embermentő Jane Haining

A magyarországi zsidóüldözés és a vészkorszak históriájában az embermentők, az üldözöttekért aktívan kiálló, segítő személyek a társadalmon belül döntő kisebbséget alkottak. A két világháború között jelentkező politikai antiszemitizmus, amely az 1930-as évek elejétől, a náci Németország hatására megváltozott és kiteljesedett, megmételyezte a társadalom tömegeit.

Később, 1944-ben, a Sztójay-kormány és közigazgatási apparátusa több száz zsidóellenes rendeletének kiadása után a többségi keresztény lakosság a zsidók (vagy a hatályos jogszabályok értelmében annak tekintett keresztény lakosság) gettóba terelését és deportálását is közönnyel fogadta. Mindez egyrészt megfélemlítettségből, másrészt a megüresedett egzisztenciák megszerzésére irányuló törekvésből, vagy éppen a szélsőjobboldali eszmékkel való rokonszenvből táplálkozott.

A mondottak dacára is akadtak azért szép számmal az 1938 és 1941 közötti terület-visszacsatolásokkal megnagyobbodott Magyarországon, akik 1944-ben és 1945 elején  életük kockáztatásával a törvények alapján zsidónak minősülő személyek életét mentették meg. Közülük ezidáig több mint 800 személy megkapta Izrael Államnak a jeruzsálemi Yad Vashem által adományozott rangos kitüntetését, a Világ Igaza (Rightous Among the Nations) címet. Ez a szám más országokkal összehasonlítva azonban csupán az alsó egyharmadba teszi hazánkat. A diplomáciai, egyházi, lakossági zsidómentés résztvevőinek többsége dolgos, szerény átlagember volt, akik nagyszerű, bátor tetteikkel méltóak a ma figyelmére.

Körükből is kiemelkedik azonban Jane Haining, aki skót állampolgár létére beírta magát a magyar történeti emlékezetbe is. Alakját máriaüveg-ablak örökíti meg a glasgow-i Queen's Park templomban és van emléktáblája a Dunscore-i plébániatemplomban is. Haininget a több évtizednyi feledést követő kilencévnyi hányattatás után 1997-ben tüntették ki a Világ Igaza címmel. Magyarországon ennek dacára alig ismerik. Pedig néhány éve – megkésett gesztusként – Raoul Wallenberg, Carl Lutz és mások mellett már az ő nevét is viseli a főváros egyik alsó rakpartja.

Szécsényi András írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában olvasható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek