Az embermentő Jane Haining

A magyarországi zsidóüldözés és a vészkorszak históriájában az embermentők, az üldözöttekért aktívan kiálló, segítő személyek a társadalmon belül döntő kisebbséget alkottak. A két világháború között jelentkező politikai antiszemitizmus, amely az 1930-as évek elejétől, a náci Németország hatására megváltozott és kiteljesedett, megmételyezte a társadalom tömegeit.

Később, 1944-ben, a Sztójay-kormány és közigazgatási apparátusa több száz zsidóellenes rendeletének kiadása után a többségi keresztény lakosság a zsidók (vagy a hatályos jogszabályok értelmében annak tekintett keresztény lakosság) gettóba terelését és deportálását is közönnyel fogadta. Mindez egyrészt megfélemlítettségből, másrészt a megüresedett egzisztenciák megszerzésére irányuló törekvésből, vagy éppen a szélsőjobboldali eszmékkel való rokonszenvből táplálkozott.

A mondottak dacára is akadtak azért szép számmal az 1938 és 1941 közötti terület-visszacsatolásokkal megnagyobbodott Magyarországon, akik 1944-ben és 1945 elején  életük kockáztatásával a törvények alapján zsidónak minősülő személyek életét mentették meg. Közülük ezidáig több mint 800 személy megkapta Izrael Államnak a jeruzsálemi Yad Vashem által adományozott rangos kitüntetését, a Világ Igaza (Rightous Among the Nations) címet. Ez a szám más országokkal összehasonlítva azonban csupán az alsó egyharmadba teszi hazánkat. A diplomáciai, egyházi, lakossági zsidómentés résztvevőinek többsége dolgos, szerény átlagember volt, akik nagyszerű, bátor tetteikkel méltóak a ma figyelmére.

Körükből is kiemelkedik azonban Jane Haining, aki skót állampolgár létére beírta magát a magyar történeti emlékezetbe is. Alakját máriaüveg-ablak örökíti meg a glasgow-i Queen's Park templomban és van emléktáblája a Dunscore-i plébániatemplomban is. Haininget a több évtizednyi feledést követő kilencévnyi hányattatás után 1997-ben tüntették ki a Világ Igaza címmel. Magyarországon ennek dacára alig ismerik. Pedig néhány éve – megkésett gesztusként – Raoul Wallenberg, Carl Lutz és mások mellett már az ő nevét is viseli a főváros egyik alsó rakpartja.

Szécsényi András írásának folytatása a Múlt-kor történelmi magazin tavaszi számában olvasható

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe