A vörösterror 133 napja

A XX. század történeti ökológiája

2002. november 11. 18:14 John McNeil

A 20. században a robbanásszerű népességnövekedés és a gyors technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások készleteinek rohamos csökkenése és a környezetszennyezés ugrásszerű növekedése következett be.


Dr. Adorjánné Farkas Magdolna könyvismertetése John McNeil Van új a Nap alatt. A XX. század történeti ökológiája (Something New Under the Sun, An Environmental History of the Twentieth-Century World, Harmondsworth : Allen Lane The Penguin Press, 2000.) című könyvéről.

A könyv a 20. században az egész Földön bekövetkezett környezeti változásokat, ezek okait és következményeit elemzi. A szerző szavaival élve `a könyv azokhoz szól, akik a történelmet teljes összefüggésében, a környezeti változásokat pedig történelmi vonatkozásaiban akarják megérteni`. Az ember kialakulása óta idéz elő változásokat a földi környezetben. A 20. század környezeti változásai abban térnek el az előző korokéitól, hogy igen gyorsan következtek be. Az ősi civilizációk hosszú létét az tette lehetővé, hogy az emberek alkalmazkodtak a stabil ökológiai körülményekhez. Amikor azonban ezek a körülmények megváltoztak, akár természeti, akár az ember által előidézett okok miatt, a civilizáció összeomlott. A gyorsan változó körülmények között ugyanis a fennálló viszonyokhoz való alkalmazkodás konzervativizmusnak, merevségnek bizonyult.

A huszadik században a természeti, a gazdasági és a társadalmi feltételek minden eddiginél nagyobb sebességgel változtak, ezért a rugalmasság, a gyors alkalmazkodási képesség lett a győztes stratégia, az egyének és a társadalmi csoportok szintjén egyaránt. A 20. században a robbanásszerű népességnövekedés és a gyors technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások készleteinek rohamos csökkenése és a környezetszennyezés ugrásszerű növekedése következett be. A könyv első részében a legjelentősebb környezeti problémákat elemzi a szerző, végigkövetve néhány régió vagy város jellemző környezeti történetét. Ezekből kiderül, hogy a környezeti problémák terén nemcsak rosszabbodás következett be, hanem több esetben találtak megoldást is a problémákra. A technológiai fejlődés és a szemlélet megváltozása néha forradalmi javulást tud eredményezni.

Az első részben, amely a "szférák zenéje" címet viseli, először a talajról esik szó: a talajszennyezésről, valamint a talaj mozgásáról, amely régen csak a vulkáni tevékenység és a természetes erózió miatt következett be, ma azonban ezekkel összemérhető jelentőségű a bányászat és az építkezések, tehát az emberi tevékenység során előidézett talaj mozgatás. Levegőszennyezés már az őskorban is történt, amikor az ember a rosszul szellőző barlangokban tüzet rakott. Az ókortól a városok levegője vált szennyezetté a fűtés miatt. A városok növekedésével, majd a 19. században a széntüzelés elterjedésével és az ipar kialakulásával több nagyvárosban elviselhetetlenül szennyezetté vált a levegő.

A megoldást késleltette, hogy a 20. század elején még a füstöt okádó gyárkéményeket az ipari fejlődés és a gazdasági virágzás jeleiként üdvözölték. A század végére azonban több nagyvárosban sikerült csökkenteni a levegőszennyezést az ipari eljárások korszerűsítésével illetve tisztább és gazdaságosabb fűtési módszerek bevezetésével. A globális légszennyezési problémák, mint a savas eső, az üvegházhatás erősödése és az ózonréteg elvékonyodása terén lényegesen nehezebb érzékelhető eredményt elérni. Az emberiség a huszadik század elejéig csak az alsó légréteget szennyezte. A CFC gázok felhasználása valamint a repülés széleskörű elterjedése azonban a felső légrétegek szennyezését is előidézte. Az ember a húszadik század második felében űrjárműveivel elhagyta a földi légkör, és ezzel sajnos kezdetét vette a Földön kívüli világűr szennyezése is. A vízszennyezés a 19. század végéig főként biológiai szennyezést jelentett, amely sok esetben kegyetlen járványok kialakulásához vezetett.

A huszadik században inkább az ipari szennyezés vált jelentőssé. A jelentős nehézipari körzetekben a folyók szennyezettsége olyan szintet ért el, hogy teljesen kipusztult a folyók élővilága. A folyók és a tavak vizét a mezőgazdasági tevékenység is terheli. Egyes élővizek esetében ezekhez a forrásokhoz még a vallási hagyományokból adódó szennyezés is hozzájárulhat, mint például a Ganges esetében. A folyókkal kapcsolatos környezeti probléma a vízerőművek működtetéséhez szükséges gátak környezeti hatása is. Az utóbbi évtizedekben a tengerek és az óceánok vize is egyre szennyezettebbé válik, és nemcsak a partok mentén. A leggyakoribb és legveszélyesebb káros anyag a kőolaj. A legnagyobb változást az ember a bioszférában idézte elő. A saját szempontjai szerint sorolta "hasznos" illetve "káros" kategóriákba a különböző fajokat, a mikroorganizmusoktól kezdve a legfejlettebb élőlényekig. A számára károsakat irtotta, a hasznosakat pedig termeszteni illetve tenyészteni kezdte. Ezzel nagy mértékben csökkentette a biológiai sokféleséget. A huszadik században terjedt el a monokultúrás ültetvényes gazdálkodás, ez még a termesztett növények és a haszonállatok változatosságát is lecsökkentette. A közlekedés könnyebbé válásával az eddig egymástól elszigetelt földrajzi egységek között is létrejött az összeköttetés. Ennek káros következménye, hogy szándékosan vagy véletlenül bekerültek olyan fajok egy-egy élőhelyre, amelyek addig ott nem voltak őshonosak. Mivel azon a területen nem volt természetes ellenségük, ezért az idegen fajok inváziószerű elszaporodása néhol valóságos ökológiai katasztrófát eredményezett.

A szerző a második résznek a "változások mozgatói" címet adta. Ebben a részben arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a 20. században mentek végbe a legnagyobb környezeti változások. Mivel a környezeti és a társadalmi változások közötti összefüggés szoros, a kérdés megválaszolásához először a 20. század társadalmi, politikai és gazdasági viszonyait kell megvizsgálni. A két legfontosabb ok a felgyorsult népességnövekedés és a tudományos - technikai fejlődés. A két ok között kölcsönös összefüggés van, hiszen az emberek életben maradási esélyeit nagy mértékben növelte az orvostudomány fejlődése, valamint az élelmiszertermelés hatékonyabbá válása. A magasabb civilizációs szinten élő növekvő népesség azonban a környezet számára megsokszorozódott terhet jelent. Ezt fokozza, hogy a gazdaságilag fejlett országokban kialakult a fogyasztói társadalmi szemlélet, amely a szükséges fogyasztás többszörösére ösztönzi az embereket. Az eszméknek, a vallásoknak, és a politikai - társadalmi berendezkedésnek komoly hatása van arra, hogy egy adott korban milyen az emberek viszonya a természeti környezethez. A szerző a vallások közül főként a kereszténység természet-szemléletét elemzi, a politikai rendszerek közül pedig a húszadik századra jellemző kapitalista illetve kommunista berendezkedését. A húszadik század végére az emberek szemléletének formálásában és a politikai - gazdasági döntésekben is egyre nagyobb szerep jut a környezetvédő mozgalmaknak.

Nehéz megmondani, hogy jelenleg milyen mély az ökológiai krízis. Az azonban bizonyos, hogy a húszadik századi, állandó növekedést hirdető társadalmi - gazdasági szemlélet ökológiailag fenntarthatatlan. A múltbeli tendenciák alapján lehet a jövőre következtetni illetve irányítani a változásokat. Ezért fontos, hogy a környezeti problémákat is történelmi összefüggéseiben vizsgáljuk. Ehhez nyújt nagy segítséget ez a gondolatébresztő munka, amely a társadalmi - környezeti problémákat sok oldalról világítja meg. A könyvet társadalomtudományokkal és környezeti problémákkal foglalkozó szakemberek, döntéshozók egyaránt haszonnal olvashatják.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!