Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai

[2019.08.20. 16:25] Történelmi Magazin

„Mindenkinek van »uborkafája«. Kié alacsonyabb, kié magasabb, egyikre könnyebb felkapaszkodni, a másik tele van tüskével. Esetleg nagyon is vén, síkos a törzse. Előbb-utóbb azonban megmászható valamennyi. Meg is másszuk mindannyian, tehetségünk és lehetőségeink szerint. Csak vajmi ritkán vesszük észre, hogy – felértünk” – jegyezte fel egyszer Széchenyi Zsigmond.

Az 1990. októberi taxisblokád

[2019.08.20. 16:22] Történelmi Magazin

Az első szabad választások utáni parlamentáris demokráciában rendkívül hamar megnyilvánultak a békés átmenet kompromisszumaiból fakadó válságtünetek. A kormányprogram által megcélzott szociális piacgazdaság kialakítását szinte lehetetlen helyzetbe hozta az ország nemzetközi kitettsége, illetve ennek a belpolitikában való lecsapódása. 1990. szeptember 30-án és október 14-én két fordulóban került sor helyhatósági választásokra, ahol a kormánykoalíció pártjai lényegében vereséget szenvedtek parlamenti ellenzéküktől. A köztársaság kikiáltásának egyéves évfordulója ugyanakkor egybeesett a rendszerváltás első október 23-ájával. Erre a társadalomlélektani szempontból jelentős helyzetre szokatlanul és váratlanul rakódott rá az a négy nap, amely „taxisblokádként” vált közismertté. Az eseménysor valójában a rendszerváltás Magyarországának egyik első és legélesebb politikai krízisét idézte elő. 

Az amerikai modernizmus első nagyasszonya

[2019.08.20. 16:20] Történelmi Magazin

Kevés embert szeretett, azokat is utálta. Bár nem igen mondták róla, e szarkasztikus kijelentés akár Georgia O’Keeffe-ről is elhangozhatott volna. Az 1900-as évek amerikai modernizmusának idolja ugyanis módfelett excentrikus teremtés volt. Ennek ellenére vagy éppen ezért első jelentős női képzőművészként óriási hatással volt követőire, nemcsak a tengerentúlon, hanem Európában is. 

1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása

[2019.08.20. 16:18] Történelmi Magazin

„Most hadd legyen Tisza István a legnépszerűbb ember!” – jegyezte fel naplójába egy okos liberális asszony 1914 nyár végén, a világháború kitörését követő hetekben. Igaz, azt is hozzátette: „…mert ha megvernek bennünket, lefeküdhetünk a közös sírba mindnyájan, konzervatívok és liberálisok, burzsoák és proletárok, Tisza István és Károlyi Mihály.” 1914-ben a háború kitörése egy rövid időre elfedte az 1867 óta uralmon lévő szabadelvű politika legitimációs deficitjét. A győzelem elmaradásával gyorsan elpárolgott a lelkesedés, majd lassan darabjaira hullott az egység is, amelyet a külső veszély hozott létre. 

A zselízi Eszterházy-kastély

[2019.08.20. 16:16] Történelmi Magazin

Állandóan pezsgő élet folyt a Garam völgyi Zselíz (ma Szlovákia) kis kastélyának falai között. Miután az 1720-as években felépült, mindig rendkívüli emberek lakták, akik páratlan tudással rendelkező, világhíres embereket láttak vendégül. Fontosnak vélték ugyanis, hogy szellemi központot, különösen divatos lakot, ugyanakkor nyugtató harmóniát alakítsanak ki a nyári pihenésükre szánt otthonukban. A kastélyt csak időszakos rezidenciaként használta az Eszterházy család, ezért az épület kicsi, négy szárnyból áll, középen belső udvarházzal. Főhomlokzata kilenctengelyes, középen rizalitos kialakítással, amely oszlopokkal gazdagított.

1849 - Az aradi vértanúk tragédiája

[2019.08.20. 16:14] Történelmi Magazin

A dicsőséges tavaszi hadjárat 1849. áprilisi sorozatos sikereire alapozva és a Magyar Királyság korábbi alkotmányos különállását figyelmen kívül hagyó (a magyar területeket csupán a birodalom egyik tartományaként említő, 1849. március elején kihirdetett) olmützi alkotmányra válaszul a magyar országgyűlés április 14-én kimondta a Habsburg–Lotharingiai ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A magyar seregektől elszenvedett sorozatos vereségek és a Függetlenségi nyilatkozat hatására a bécsi udvar már április 21-én úgy döntött, hogy segítségért fordul az orosz cárhoz. Ferenc József május 1-jén kelt levelében I. Miklós támogatását és beavatkozását kérte. Az orosz uralkodó 200 ezres sereget mozgósított és küldött a magyar szabadságharc leverésére. Az ország sorsa ezzel megpecsételődött.

A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa

[2019.08.20. 16:11] Történelmi Magazin

Az Egyesült Államok történetének egyik leghírhedtebb rendelkezése a 18. alkotmánymódosítás, közismertebb nevén a szesztilalom volt. A két világháború közötti időszak mindennapjait alapvetően befolyásolta ez az intézkedés. A maffia megerősödését is a szesztilalom bevezetéséhez köthetjük. Számtalan popkulturális alkotás született, amely ezzel a korszakkal foglalkozik, ám ezek alapvetően a szesztilalmat kijátszókkal foglalkoztak. De mi a helyzet azokkal, akik a rendelkezés betartása felett őrködtek?

A Drechsler-palota különc asztaltársasága

[2019.08.20. 16:07] Történelmi Magazin

Ki ne ismerné a híres fényképet az Operaházzal szemközti kávéházról az árkádok alatt olvasgató békés polgárokkal? De itt meg is áll a tudomány, holott volt idő, amikor ez a lokalitás olyan fontos szerepet töltött be a magyar zenei és képzőművészeti életben, mint később a New York az irodalmiban.

Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől

[2019.08.20. 16:06] Történelmi Magazin

Van, akit színvaksága vagy a fiatal kora, mást a magassága vagy éppen a rövidlátása miatt kosarazott ki a sereg, amikor szolgálatra jelentkezett. A háború borzalmaiba azonban a legtöbb híresség megtalálta az utat.

Szálasi Ferenc hatalomátvétele

[2019.08.20. 16:04] Történelmi Magazin

1944. október 15-én kora délután a rádióban felolvasták Horthy Miklós beszédét, melyben kijelentette, hogy a háborút a németek elveszítették, ezért felesleges vérontás lenne elhúzódó utóvédharcok színhelyévé tenni az országot. Reményt keltett e beszéd azokban, akik a háború mielőbbi befejeződésében vagy legalábbis Magyarország háborúból való kilépésében bíztak. Este azonban már Szálasi Ferenc beszéde hangzott el a rádióban: bejelentette a hatalom átvételét és a háború folytatását a német szövetséges oldalán.

Deák Ferenc kommunista unokaöccsei a Francia Idegenlégióban

[2019.08.20. 15:59] Történelmi Magazin

Vakmerőség a világháborúban, dicstelen működés, válogatott kínzások és gyilkosságok a Tanácsköztársaság éveiben, menekülés az országból, majd idegenlégió, malária és vérhas. Így lehetne címszavakban összefoglalni a haza bölcse unokaöccseinek kevéssé dicsőséges, ám annál kalandosabb életét, amely csak egyikőjüknek ért véget a Szahara forró homokjában.

Michelangelo huncut hattyúja

[2019.08.20. 15:56] Történelmi Magazin

Michelangelo hosszú élete Európa újkori történelmének egyik legnyugtalanabb, sok háborúskodással, politikai, társadalmi és vallási átrendeződéssel járó időszakára esik. Műveinek létrejöttében, félbehagyásában és olykor megsemmisülésében fontos szerepet játszott a zűrzavaros kor, amelyben élt. Michelangelo mára már csak másolatokból ismerhető Lédája pregnáns példája annak, miként fonódik össze a művészet és a történelem egy műalkotásban.

1956 - A forradalom utcáin

[2019.08.20. 15:52] Történelmi Magazin

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem. Mindjárt meg is terveztük a sétát az én térképemen […] az Üllői útig beszélgetés közepette a körúton mentünk. Láttuk, hogy a Nap utca sarkán a ház ledűlt. A Corvin köz is így néz ki. A Körút 81. sz. ház a földig leomlott. A Kilián laktanyával szemben lévő ház fele összedűlt. A laktanya a sok ostromtól így néz ki. Az Örökimádó templom tornya ledűlt. […] A Práter utca sarkán jól megnéztem a körút és az Üllői út kereszteződésénél lévő házat, hogy le tudjam rajzolni” – írta egy iskolásfiú, Csics Gyula a forradalom idején vezetett naplójában.

Mi történt a Romanovok vagyonával?

[2019.08.20. 15:50] Történelmi Magazin

A mesés vagyonok ritkán tartanak örökké, még a legmegfontoltabb, többnemzedéknyi takarékoskodásnak is vége szakad egyszer. Nincs ez másként az uralkodói dinasztiák vagyonával sem. Az egykor a királyok és császárok sorának nagyságát hirdető, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeket egy felelőtlen örökös, a fosztogató ellenség vagy az uralkodót a trónjáról letaszító forradalom is szétszórhatja a világban. Ez történt az Oroszországot több mint 300 éven át megszakítás nélkül uraló s pazar családi kincsgyűjteményt felhalmozó Romanovokkal az 1917-es forradalmakat követően.