Mezőgazdaság

1896. február 26.

Megszülett Zsdanov szovjet kultúrpolitikus

Andrej Alekszandrovics Zsdanov az ukrajnai Mariupol-ban születt. 1915-től tagja a bolsevik pártnak, 1917-től különböző állami- és pártfunkciókban dolgozott. 1930-tól volt tagja a kommunista párt Központi Bizottságának, 1939-től az SZKP KB Politikai Irodájának. Kirov meggyilkolása (1934. december) után a lelningrádi pártbizottság első titkára lett, ettől kezdve Sztálin utódjaként tartották számon. Nagy szerepet vállalt a sztálini tisztogatásokban, később a balti államok szovjet rendszerű átalakításában. Leningrád német ostroma alatt döntő szerepe volt a város védelmének megszervezésében. 1945-től a legfelsőbb pártvezetésben dolgozott a kulturális és ideológiai élet egyik irányítójaként. A dogmatikus sematizmus `esztétikájának` kidolgozója s gyakorlati megvalósításának szigorú számonkérője volt. Súlyos károkat okozott a művészetnek, hatása a magyar kultúra történetében is nyomot hagyott az 1950-es évek elején. 1947-től a Kominform vezetője volt. 1948. augusztus 31-én halt meg Moszkvában.

1846. február 27.

Megszületett Franz Mehring német történész

1891-ben lépett be Németország Szociáldemokrata Pártjába, s szerkesztője és társkiadója lett a párt elméleti folyóiratának, a Die Neue Zeitnek. Karl Liebknechttel és Rosa Luxemburggal a forradalmi baloldal egyik vezetője lett. A német szociáldemokrácia története című négykötetes műve alapvető forrásmunka. Irodalomtörténeti és esztétikai munkássága is jelentős, nagy érdemei vannak a műalkotás, a művészet történelmi megalapozásában. Irodalmi vonatkozású fő műve a Lessing-legenda. Ő volt Marx és Engels műveinek kiadója. 1919. január 29-én halt meg Berlinben.

1861. február 27.

Megszületett Rudolf Steiner német filozófus

Az ún. antropozófia elméletének megalapozója Kraljovec-ben (ma: Horvátország) született.lMatematikát, filozófiát és természettudományokat tanult Bécsben. 1882-87-ig Goethe természettudományos írásait rendezte sajtó alá, és közben házitanítóként tevékenykedett. 1890-97 között a weimari Goethe-Schiller archívum munkatársa volt, s közben jelentős irodalmi tevékenységet is kifejtett (A szabadság filozófiája, Kiegyezés az európai szellem-történettel). 1897-ben áttelepült Berlinbe és társkiadója lett az Irodalmi Magazinnak. 1904-ben megjelent írásával rakta le az ún. antropozófia irányzatának alapjait. Elméletének lényege, hogy az isteni eredetű teozófia helyett az emberről való bölcsességre, az antropozófiára kell törekedni. Az ember - szellemi képességeinek tudatos fejlesztésével - eljuthat a `tiszta gondolkodás állapotába`, amelyben képes az anyagtól független szellemi világ megtapasztalására. Őszintén vallotta a szabadság, egyenlőség és testvériség szentháromságát, mégpedig a társadalom úgynevezett `hármas tagozódásának` jegyében. E szerint a jogban és a politikában az egyenlőségnek, a gazdaságban a testvériségnek, míg a szellemben a szabadságnak kell (vagy kellene) megvalósulnia. Tanítványai már 1912-ben megalapították az Antropozófiai Társaságot. A tudós 1925. március 30-án hunyt el Dornach-ban.

1846. február 28.

Megszületett Dzsabajev Dzsambul, szovjet-kazah költő

Élete végéig járta szülőföldjét, s vándorlásai közben dombrakísérettel adta elő az ismert kazah népi eposzokat, dalokat, valamint saját alkotásait. A kazah népi költők (akinok) hagyományos énekes előadásmódjában új műfajokkal és formákkal gazdagította népének költészetét. Addig szokatlan és elképzelhetetlen bátorsággal bírálta a nép elnyomóit.

1954. március 1.

Az USA hidrogénbomba-kísérletet hajt végre a Bikini-szigeteken

Emiatt a Csendes-óceánon dolgozó Fukuru-Maru japán halászhajó legénységét radioaktív sugárfertőzés érte, amelynek következtében Kubojama Aikicsi halász szeptember 23-án meghalt, a legénység további 22 tagját hosszú időn át kezelték. Az 1954-ben történt tragikus eseményre emlékezve 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot is tartanak március 1-jén.

1956. február 28.

Meghal Riesz Frigyes, kétszeres Kossuth-díjas matematikus

A világhírű magyar matematikai iskola kiemelkedő alakja Győrben született 1880. január 22-én. A modern matematika egy új ágának, a funkcionálanalízisnek egyik megteremtője volt. Az I. világháború után Szegeden élt, s nagy része volt abban, hogy Szeged világviszonylatban is jelentős matematikai központtá vált. Egy ideig a szegedi egyetem rektora is volt, majd 1945-től haláláig a budapesti tudományegyetemen tanított. Legnagyobb szakmai sikerét az ő nevét is viselő Riesz-Fischer-tétellel aratta, de nagy szerepe volt az absztrakt terek fogalmának kialakításában is. Felfedezései alapozták meg a függvényterek, lineáris operációk és szubharmónikus függvények elméletét. Jelentős eredményeket ért el az ergodelmélet terén is. Egy Párizsban megjelent monográfiája korszakalkotó jelentőségű lett a funkcionálanalízis területén, szintén világsikert aratott a Szőkefalvy-Nagy Bélával együtt írt Lecons d'analyse functionelle című könyve. Munkásságát itthon és külföldön egyaránt elismerték.

1886. március 1.

Megszületett Oskar Kokoschka osztrák festő, grafikus és költő

Az expresszionizmus egyik legismertebb osztrák mestere Pöchlarn-ban született. Korai dekoratív jellegű alkotásain Gustav Klimt és a szecesszió hatása érződik, majd későbbi munkássága során a rejtett pszichikai tulajdonságok expresszív ábrázolásának problémái foglalkoztatják. Művészetére a nagy színfoltokkal alakított figurális kompozíciók és derűs, színes tájak jellemzők. A II. világháború éveiben antifasiszta mondanivalójú, expresszív műveket festett. Számos expresszionista drámát, költeményt és elbeszélést is írt. Villeneuve-ben halt meg 1980. február 22-én.

1926. március 1.

Megnyitja kapuit a Corvin Áruház

A XX. század elején több áruház épült magyar kereskedők pénzéből Budapesten. A külföldi tőkéből létesültek közül a Corvin volt az első, egy hamburgi székhelyű cég alapította. A részvénytársaság elnöke és egyben az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés lett. Az építkezést 1922-ben kezdték meg az Apolló Kabaré helyén, a már akkor is Blaha Lujza nevét viselő téren. A Reiss Zoltán tervei alapján épült, úgynevezett palotahomlokzatot kapott áruház 1926-ban nyitotta meg kapuját. A teljes épületegyüttes 1929-re készült el. A korabeli újságok beszámolói szerint a központi helyen létesített, a vásárlókat három utcán is kirakatokkal csábító, a pályaudvarok közelsége révén a vonattal érkezők számára is könnyen megközelíthető áruház gyorsan vonzóvá vált. Az áruházba betérők kávézhattak, megebédelhettek, gyorsfényképet készíttethettek, igénybe vehették a helyi menetjegyiroda szolgáltatásait is. Falai között egymást követték a divatbemutatók, rendeztek kiállításokat is. Bevezették a csomagküldő szolgálatot, s így vidékről rendelés útján is lehetett vásárolni. Meghonosították a szezonvégi kiárusításokat. 1931-ben szenzáció számba ment az áruházban megépített mozgólépcső, a kényelmet szolgáló szerkezettel elsőként a Corvin büszkélkedhetett az országban. A világháború után, 1947-ben mint volt német tulajdon, szovjet kézbe került, csak 1952-ben került vissza magyar tulajdonba. Ezt követően többször változtatott nevet. Az 1956 októberében megrongálódott áruházat többször javítgatták, átalakították. 1966-ban új burkolatot kapott, később a homlokzatot eredeti formában visszaállították. Az áruház utolsó tulajdonosa a Skála-Centrum Rt. volt. 2003-ban műemlékké nyilvánították az épületet, a Blaha Lujza tér felőli historizáló homlokzatot. 2005-ben az áruházat eladták.

1931. március 2.

Meghal Klupathy Jenő fizikus

Kassán született 1861. október 21-én. 1876-80 között Budapesten folytatta tanulmányait. 1879-től tanársegédként dolgozott Eötvös Loránd mellett a budapesti tudomány egyetemen, 1888-tól egyetemi magántanárként működött. 1903-ban az intézményben megszervezett gyakorlati fizikai tanszék rendkívüli, majd rendes tanára lett. 1908-ban az akadémia tagjai sorába választotta. A fizika gyakorlati, műszaki oldala érdekelte. Foglalkozott a Wehnelt-féle elektrolitikus szaggatóval, vizsgálta a katódsugarakban a töltések áramlását. Tökéletesítette a vetítőgépekben alkalmazott ívlámpák szénelektródjának elrendezését (1895). Igen intenzív népszerűsítési tevékenységet fejtett ki: megalapította az Urania Tudományos Egyesületet, szerkesztette az Urania című folyóiratot. Kezdeményezésére alakult meg 1898-ban a Budapesti Egyetemi Athletikai Club, amelynek társelnöke volt 1912-ig. Súlyos betegsége miatt 1912-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől.

1901. március 4.

Meghal Csernátony Lajos

Kolozsváron született 1823. augusztus 21-én. Középiskolai és jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A szabadságharc alatt Kossuth titkára, a radikális szellemű Marczius Tizenötödike egyik szerkesztője, majd a Honvédelmi Bizottmány titkára. A szabadságharc leverése után hosszú évekig emigrációban élt, a Presse, a New York Times, a londoni Morning Star munkatársa volt. 1851-ben távollétében halálra ítélték. Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Itáliában élt. A kiegyezés évében tért haza, dolgozott a Hon című újságnál, majd az Ellenőr alapítója és szerkesztője, később a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Publicistaként a XIX. század végi sajtó egyik legtevékenyebb tagja; könnyed hangú, szellemesen támadó stílusával új irányt szabott a politikai újságírásban. Számos politikai és szépirodalmi művet fordított angolból. 1867-től országgyűlési képviselő volt, kezdetben balközép, majd szabadelvű párti programmal.

1931. március 5.

Megszületett Jakab Ödön költő és irodalomtörténész

Vadasdon született 1854. július 26-án. Kolozsvárott végezte az egyetemet 1878-ban. Kemény Domokos családjánál Marosvásárhelyen lett nevelő. 1879-től Pancsován, Déván, 1894-től Budapesten tanár volt. Mint a nép-nemzeti irányzat képviselője korában igen népszerű volt. 1883-ban a Petőfi, 1895-ben a Kisfaludy Társaság, 1924-ben az MTA levelező tagja lett. Lírai, epikai és drámai műveket írt, valamint tanulmányokat Tolnai Lajosról, Petőfiről és Arany Jánosról.

1916. március 8.

Megszületett Láng Géza mezőgazdász

Békéscsabán született. 1937-ben végzett a keszthelyi mezőgazdasági akadémián, 1944-ben Budapesten doktori oklevelet szerzett. A keszthelyi gazdaságban volt gyakornok, majd a debrecen-pallagi akadémián tanított termeléstechnikát. 1941-42-ben Keszthelyen tanársegéd, ezután a keleti fronton harcolt. 1947-től a Magyar Agrártudományi Egyetem adjunktusa volt Keszthelyen, majd Budapesten. 1950-56-ban a Földművelési Minisztérium főelőadója, majd a keszthelyi akadémia növénytermesztési docense, később tanszékvezető egyetemi tanára, 1965-68-ban az agrártudományi főiskola rektora volt. Kutatásai során foglalkozott a humusz-, a legelő- és rétgazdálkodás, a burgonyatermesztés kérdéseivel, s kutatta a talaj termelékenységének fenntartása, a füves vetésforgó, a trágyázás, valamint a gazdaságos tápanyag-felhasználás lehetőségeit. Szervezésében 24 helyen, több mint 20 ezer parcellán folytak kísérletek. 1953-ban lett a mezőgazdasági tudomány doktora, 1964-ben az MTA levelező, 1970-ben rendes tagjává választották. 1975-ben Eötvös Loránd-díjat kapott. Budapesten halt meg 1980. február 18-án. Főbb művei: Növénytermeléstan (1952), Szántóföldi növénytermesztés (1976).