Gazdag kora avar kori sírokat tártak fel Kecskeméten
Kilenc, a Kr. u. 7. század első felére keltezhető kora avar kori sírt tártak fel a kecskeméti katonai repülőtér területén zajló tereprendezési munkálatok során. A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai által elvégzett, Fazekas András Kristóf régész által vezetett ásatás gazdag fegyver- és ékszerleleteket hozott felszínre. A részben bolygatott, ám leletanyagban bővelkedő temetkezések kiegészítik a Kárpát-medence kora középkori történelméről és lakóiról rendelkezésre álló ismereteket.
- A kecskeméti katonai repülőtér területén kilenc, a Kr. u. 7. század első feléből származó kora avar sírt azonosítottak a régészek.
- A feltárás során fegyverek, ékszerek és különleges, valószínűleg kozmetikumok tárolására használt csontskatulyák kerültek elő a földből.
- A részben bolygatott temetkezések gazdag leletanyaga fontos adatokat szolgáltat a Duna-Tisza közének kora középkori történetéhez.
Az idei kora nyári régészeti munkálatokra a repülőtér területrendezése miatt volt szükség. A sírok kis mélységben kerültek elő, ami az 1935 és 1937 közötti bázisépítésnek tudható be. A korabeli tereprendezéskor a felszín eredeti domborzatát megváltoztatták, a kiemelkedéseket a mélyedésekbe tolták, így feltehetőleg több egykori temetkezés megsemmisült.
A megmentett, egységesen északnyugat-délkeleti tájolású kilenc sírban öt nő és két férfi maradványait azonosították, míg két esetben a bolygatottság miatt a nemi meghatározás nem volt lehetséges. Az elhunytak egy kivételével felnőttek voltak, három esetben pedig a sírépítmények, azaz a faoszlopok és az árkok nyomait is sikerült dokumentálni.
A temetkezések a vizsgált korszakhoz mérten jelentős gazdagságot mutatnak. A régészek öt elhunyt mellett találtak bronz vagy ezüst fülbevalókat. Kiemelkedik a negyedik sír, amelyből egy aprólékos kidolgozású, kék üvegberakásokkal díszített, nagylemezgömbös ezüst fülbevalópár került elő. A női sírokra jellemző volt a színpompás üvegpaszta gyöngyök jelenléte, amelyeket az elhunytak részben nyakláncként viseltek, vagy egy mára elbomlott tasakban a medence tájékán helyeztek el. A ruházathoz tartozó vascsatok mellett a férfisírokból bronz és ezüst lemezveretes övgarnitúrák is előkerültek.
A női sírokban kivétel nélkül találtak agyag orsókarikákat és vaskéseket. Tudományos szempontból különlegesek a harmadik és kilencedik sírból előkerült, pontkörös díszítésű csontskatulyák. Ezek a Duna-Tisza közére jellemző tárgyak valószínűleg kozmetikumok tárolására szolgáltak, amit a negyedik sírban azonosított, krémek és porok keverésére használt bronz szűrőkanál és több spatula is megerősít.
A fegyverzetet tekintve a hetedik, egy harcoshoz tartozó sír volt a leggazdagabb, amelyből a szúró- és vágófegyvereken túl egy reflexíj csontmerevítői, háromélű nyílhegyek, valamint a tegez bronz szerelékei kerültek felszínre.
Ez is érdekelhet
A temetkezésekben talált ételmellékletek az avar hitvilágba engednek bepillantást. A női síroknál szárnyasok, míg az egyik férfisírban egy emlős állat csontjait helyezték az elhunyt mellé. A belső-ázsiai eredetű avarok az 560-as évek végén jelentek meg a Kárpát-medencében, ahol évszázadokig meghatározó, stabil birodalmat hoztak létre. A Kr. u. 7. század első fele a kaganátus katonai és társadalmi megszilárdulásának időszaka volt.
A kecskeméti repülőtéren azonosított leletek a helyi múzeumba kerültek, ahol a további természettudományos és tipokronológiai vizsgálatok a régió kora középkori társadalmának pontosabb megismerését szolgálják.
