November 4-én hozhatják nyilvánosságra az ügynökaktákat
Két héttel elhalasztaná az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvény hatályba lépését a Tisza Párt. Az erről szóló módosítást Melléthei-Barna Márton (Tisza) nyújtotta be az Országgyűlésnek, annak értelmében a jogszabály október 20. helyett november 4-én lépne hatályba.
- A Tisza Párt módosító javaslata alapján október 20. helyett november 4-én lépne hatályba az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvény.
- A párt a kéthetes halasztást az iratanyag alapos átvizsgálásával és a közzététel zavartalan előkészítésével indokolta.
- A jogszabály online hozzáférhetővé teszi az állambiztonsági dokumentumokat, és bővíti az érintettek jogait az egykori megfigyelők megismerésére.
A párt sajtóosztálya kedden azt közölte az MTI-vel: a kéthetes halasztásra azért van szükség, mert az iratanyag előzetes átvizsgálása és a nyilvánosságra hozatal előkészítése a tervezettnél több időt vesz igénybe. A módosítás biztosítja, hogy az érintett iratanyag teljeskörű áttekintése megtörténjen, és a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság a hatálybalépés napjától érdemi munkát végezhessen - tették hozzá.
A módosítás elfogadása esetén 2026. november 4-től egy online felületen fokozatosan megismerhetőek lesznek a dokumentumok, erkölcsi elégtételt nyerhetnek a kommunista rendszer áldozatai - fogalmaztak. Egyúttal arra is emlékeztettek, hogy a nyilvánosságra hozott adatok megismeréséért az Állambiztonsági Szolgálat Történeti Levéltára felel.
A jogszabályt szeptember közepén fogadta el a parlament 149 igen szavazattal, nem szavazat nélkül és 35 tartózkodó szavazattal.
Ez is érdekelhet
A módosítás megerősíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szerepét, mint a kommunista diktatúra állambiztonsági iratanyagának központi őrzője. A levéltár feladata nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is.
Emellett korszerűsítik az adatmegismerés szabályait is, valamint megerősítik az érintettek jogát arra, hogy a róluk keletkezett adatokat teljes körűen megismerhessék. Egyszerűbbé válik az eljárás, bővülnek a hozzátartozók jogosultságai és lehetővé válik, hogy a megfigyelt személy megismerhesse a vele kapcsolatban eljáró, állambiztonsággal együttműködő személyek és hivatalos hivatásos alkalmazottak személyazonosságát.
