Századfordulós skót falfirkát azonosítottak a gízai Hafré-piramis csúcsán

2026. szeptember 28.-Múlt-kor

Egy 1902-ben bevésett, skót származású látogatóhoz köthető feliratot azonosítottak az egyiptomi gízai Hafré-piramis csúcsán. Oszama Serif Elmedani egyiptomi fotós közelmúltban készült felvételei rávilágítanak a 20. század eleji közel-keleti turizmus és az akkori műemlékvédelmi gyakorlatok sajátosságaira.

Összefoglaló
  • Fényképes bizonyítékok alapján egy 1902-ből származó skót feliratot azonosítottak a gízai Hafré-piramis nehezen megközelíthető csúcsán.
  • A szakemberek a glasgow-i James Neilson amatőr geológushoz kötik a vésést, aki abban az évben tanulmányúton járt Egyiptomban.
  • A 19. század végén és a 20. század elején a szigorú műemlékvédelem hiánya miatt a turisták még viszonylag szabadon megmászhatták az ókori építményeket.
Századfordulós skót falfirkát azonosítottak a gízai Hafré-piramis csúcsán

A fotós felvételein a Gízai-fennsík második legnagyobb építménye, a több mint négyezer-ötszáz éves Hafré-piramis csúcsán a „J Neilson Glasgow 1902” felirat olvasható. A skót The Herald napilapnak nyilatkozó Ian Millar, a Glasgow-i Geológiai Társaság titkára szerint a felirat nagy valószínűséggel James Neilsonhoz köthető.

Neilson a 20. század elején a skót város tudományos életének ismert alakja volt, aki a társaság alelnökeként is tevékenykedett. Az amatőr tudós kiterjedt őslénytani és régészeti kutatásokat folytatott Nyugat-Skóciában, 1902 tavaszán pedig tanulmányutat tett az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szíriában, a Szentföldön és Egyiptomban. Élményeiről és geológiai megfigyeléseiről a társaság folyóiratában publikált egy részletes beszámolót.

A társaság titkára hangsúlyozta, bár a monogram és az évszám egybeesik Neilson egyiptomi tartózkodásával, egyértelmű beismerés vagy szemtanú hiányában nem zárható ki, hogy a név egy másik, azonos kezdőbetűvel rendelkező személyt takar. A történelmi helyszíneken hagyott feliratok ugyanakkor egyidősek magukkal az építményekkel. A jelenség végigkíséri a történelmet, ahogy azt az ókori épületeken található skandináv rúnák, illetve a kora középkori skót területeken azonosított ősi vésetek is bizonyítják.

A Kr. e. 26. században épült gízai piramisok, köztük a Hufu, a Hafré és a Menkauré fáraók temetkezési helyei, az ókori világ egyetlen épségben fennmaradt csodáját jelentik. A mintegy 137 méter magas Hafré-piramis a komplexum egyetlen olyan építménye, amelynek csúcsán részben ma is látható az eredeti mészkőburkolat. A 19. század végén és a 20. század elején az egyiptomi turizmus fellendülésével a tehetős európai utazók számára mindennapos programnak számított a piramisok megmászása. Mivel a mai értelemben vett, szigorú műemlékvédelmi szabályozások még nem léteztek, a látogatók szabadon mozoghattak a kőtömbökön, és gyakran hagytak hátra véseteket emlékül.

A gízai fennsíkon nem a most azonosított felirat az egyetlen skót vonatkozású nyom ebből a korszakból. James A. Mackay 1998-ban megjelent életrajzi kötete szerint Sir Thomas Lipton, a világhírű teabirodalom glasgow-i alapítója 1882-es egyiptomi látogatása során fizetett azért, hogy vezetéknevét és a „Scotland” feliratot a legnagyobb építmény, a Hufu-piramis bejárata fölé véssék.

Az ehhez hasonló esetek jól mutatják, hogy a korabeli utazók a történelmi emlékeket a társadalmi státuszuk és jelenlétük megörökítésére használták fel, amelyet a jelenlegi szigorú régészeti és örökségvédelmi protokollok már tiltanak és büntetnek.