Új vándorkiállítás mutatja be, hogy mennyit tudtak a britek a világháborúban a holokausztról

2026. szeptember 28.-Múlt-kor

Új vándorkiállítás nyílik az Egyesült Királyságban, amely a brit kormány és társadalom második világháborús holokauszt-ismereteit dolgozza fel. A The Guardian beszámolója szerint a tárlat rávilágít arra, hogy a tömeggyilkosságokról szóló hírek a köztudatban élőnél jóval korábban elérték a szigetországot. A levéltári dokumentumokra épülő projekt a Londonba tervezett állandó nemzeti holokauszt-emlékközpont előfutára.

Összefoglaló
  • Egy új egyesült királyságbeli vándorkiállítás a brit kormány és a lakosság második világháborús holokauszt-ismereteit tárja a nyilvánosság elé.
  • A korabeli sajtóhírekre és levéltári forrásokra épülő anyag rávilágít arra, hogy a tömeggyilkosságokról szóló információk már 1942-ben széles körben elérhetők voltak a szigetországban.
  • A tárlat egy Londonba tervezett állandó nemzeti holokauszt-emlékközpont előfutára, amely a következő hónapokban Észak-Írországban, Skóciában és Walesben is bemutatkozik.
A londoni holokauszt-emlékmű nyertes tervei
A londoni holokauszt-emlékmű nyertes tervei

Martin Winstone történész, a Holokauszt Oktatási Tröszt vezető tanácsadója a lapnak elmondta, a mai közvélemény tévesen feltételezi, hogy Nagy-Britannia csak a háború végén értesült a népirtásról. A tények azt mutatják, hogy 1942-ben a brit sajtó és a BBC is rendszeresen beszámolt az eseményekről.

A kiállítás kiemeli a Manchester Guardian korabeli szerepét, a lap ugyanis folyamatosan kampányolt a zsidó menekülteket sújtó korlátozások feloldásáért és a semleges országokra gyakorolt diplomáciai nyomásért, időben felismerve a nemzetiszocialista rezsim teljes megsemmisítésre irányuló céljait.

A haláltáborok pontos helyszíneit a lengyel ellenállás futárjai csempészték ki a megszállt Lengyelországból a londoni emigráns lengyel kormánynak. A brit vezetés a beérkező információk ellenére hivatalosan azt az álláspontot képviselte, hogy a népirtás megállításának egyetlen módja a háború katonai megnyerése.

A Tájékoztatási Minisztérium korabeli jelentései szerint a brit lakosság körében jelentős együttérzés mutatkozott az európai zsidóság iránt, ezt azonban bevándorlásellenes és antiszemita nézetek is kísérték. A hatóságok a lehallgatott beszélgetésekből megállapították, hogy miközben az emberek elítélték a mészárlásokat, a brit zsidókat gyakran alaptalanul a feketepiac irányításával vádolták.

Az 1930-as évek brit bevándorlási törvényei rendkívül szigorúak voltak, amelyeken a vezetés csak az 1938-as kristályéjszakát követően enyhített némileg, vízummentességet biztosítva a zsidó gyermekek számára. A humanitárius erőfeszítésekben kiemelkedő szerepet vállaltak a brit nők, köztük Eleanor Rathbone parlamenti képviselő, valamint a menekülteket segítő civil szervezetek.

Egy 2021-ben végzett felmérés rámutatott, hogy a mai brit lakosságnak mindössze 21 százaléka van tisztában azzal, hogy a londoni kormány már 1941-ben tudott a tömeges meggyilkolásokról.

A vándorkiállítás ősszel és télen körbejárja az országot. A tárlat október végétől Észak-Írországban, decemberben a skót parlamentben, 2027 elején, a nemzetközi holokauszt-emléknaphoz igazítva pedig a walesi Cardiffban lesz megtekinthető. A londoni Westminsterben, a Victoria Tower Gardensbe tervezett végleges emlékközpont megnyitásának pontos dátuma egyelőre nem ismert. A projekt idén kapta meg a parlamenti jóváhagyást és az állami finanszírozást biztosító törvényi keretet, az építési engedélyek véglegesítése jelenleg is zajlik a minisztériumban.