Gyermekével temették el a középkori nőt az elveszett városban
Egy 12-13. századra datálható temetőt tártak fel az olaszországi Puglia tartományban található egykori kikötőváros, Siponto területén. A mintegy harminc sírt magában foglaló leletegyüttes fontos adatokat szolgáltat a dél-itáliai térség középkori temetkezési szokásairól és demográfiai viszonyairól.
- Harminc, a 12. és a 13. századból származó sírt azonosítottak régészek az egykori dél-olaszországi Siponto kikötőjének területén.
- A temetkezések között egy harminc és negyven év közötti nő maradványait is megtalálták, aki egy négy-öt éves gyermeket tart a karjaiban.
- Az antropológiai és oszteológiai vizsgálatok fogják tisztázni, hogy a feltárt épületmaradványok között nyugvó két személy vérrokon volt-e.
A Bari Egyetem és a Foggiai Egyetem szakemberei háromhetes ásatási szezont folytattak a helyi kikötő területén, ahol egy nagyjából harminc méter hosszú falmaradványra bukkantak. Ennek a struktúrának a belsejében azonosították a középkori, felnőtteket és gyermekeket is magában foglaló sírhelyeket.
Giuliano Volpe, a Bari Egyetem régészprofesszora a leletek kapcsán külön kiemelte egy harminc és negyven év közötti nő, valamint egy mellé temetett, négy-öt éves gyermek közös sírját. A felnőtt jobb karjával magához szorítja a gyermeket, ami a korszak temetkezési rítusainak egy specifikus formáját mutatja be a kutatók számára.
A szakemberek egyelőre óvatosan kezelik a két személy közötti biológiai kapcsolatot, a rokonsági fok megállapításához ugyanis további természettudományos vizsgálatokra van szükség. A feltárt csontvázakon elvégzendő antropológiai és oszteológiai elemzések fogják pontosítani az elhunytak korát, biológiai nemét, valamint esetleges családi kötelékeiket.
Az ásatási munkálatok a következő hetekben is folytatódnak, a kutatók célja a sírokat körülölelő épület eredeti funkciójának tisztázása. A jelenlegi hipotézisek szerint a falak egy korabeli kultikus létesítményhez, valószínűleg egy templomhoz vagy kápolnához tartozhattak.
Ez is érdekelhet
A régészeti projektet a Bari Egyetem részéről Giuliano Volpe és Giovanni De Venuto, a Foggiai Egyetem képviseletében pedig Maria Turchiano és Roberto Goffredo irányítja. A feltárási munkálatokban a két felsőoktatási intézmény hallgatói, valamint a bari Liceo Scacchi középiskola gyakornok diákjai is részt vesznek.
Siponto az ókorban és a középkorban az Adriai-tenger egyik jelentős kereskedelmi központja volt, amely a normann, majd a Hohenstauf-uralom alatt élte virágkorát. A település a természeti katasztrófák, elsősorban a földrengések, a kikötő eliszaposodása és a malária terjedése miatt a 13. század folyamán fokozatosan elnéptelenedett. Manfred szicíliai király az egykori város lakóit a közeli, újonnan alapított Manfredonia területére telepítette át, így Siponto ősi központja évszázadokra a föld alá került.
