Feltárták a legnagyobb német hitelminősítő múltját a nemzetiszocializmus idején
Független történeti kutatás tisztázta Németország legnagyobb hitelminősítő intézete, a Schufa szerepét az 1933 és 1945 közötti nemzetiszocialista időszakban. A dpa hírügynökség beszámolója szerint a vállalat alapításának közelgő 100. évfordulója alkalmából a D.I.E. Firmenhistoriker történész ügynökség készített egy átfogó, 85 oldalas jelentést a cég múltjáról. A vizsgálat eredményei alapján a rezsim nem élt vissza a hiteladatokkal, azonban az intézmény zsidó származású alapítóit a hatalomátvételt követően szisztematikusan kiszorították a vezetésből.
- A német Schufa hitelminősítő intézet független történészekkel vizsgáltatta ki a vállalat 1933 és 1945 közötti működését.
- A kutatás megállapította, hogy a nemzetiszocialista rezsim nem használta fel az adósnyilvántartást faji vagy politikai üldözés céljára.
- Az elemzés ugyanakkor rámutatott, hogy a cég zsidó származású alapítóit és vezetőit a hatalomátvétel után azonnal elüldözték a pozíciójukból.
A kutatást vezető Matthäus Wehowski, Rainer Lächele és Dennis Basaldella a vizsgálat során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a szervezet miként illeszkedett a nemzetiszocialista gazdasági rendszerbe.
Rainer Lächele projektvezető tájékoztatása alapján a rendelkezésre álló források nem bizonyítják, hogy az államapparátus politikai vagy faji üldözésre használta volna a vállalat kartotékrendszerét. A dokumentumok rámutatnak, hogy az adatbázis kizárólag gazdasági szempontokat, például fizetőképességet és hitelmagatartást rögzített. Vallási hovatartozásra, politikai beállítottságra vagy származásra vonatkozó információkat nem tároltak, így a nyilvántartás nem is szolgálhatta a rendszer elnyomó gépezetének közvetlen céljait.
A rezsim azonban azonnal beavatkozott a cég személyzeti politikájába. A hitelminősítőt 1927-ben alapító három zsidó származású szakembert, Kurt Meyert, Walter Gerhard Meyert és Robert Kauffmannt az 1933-as hatalomátvétel után szisztematikusan megfosztották funkcióiktól, majd emigrációba kényszerítették.
Ezzel párhuzamosan az igazgatótanács többi zsidó tagja is elvesztette pozícióját. A szervezet működése ekkoriban egy viszonylag szűk gazdasági réspiacra korlátozódott, így a történészek szerint a hitelminősítő elkerülte a nemzetiszocialista államigazgatás és az egyirányúsítás azonnali, teljes körű intézményi beolvasztását.
Az 1930-as évek Németországában a gazdasági élet árjásítása, vagyis a zsidó tulajdonosok és vezetők kiszorítása a vállalatokból központi politikai direktíva volt. Bár a Schufa alapítóinak eltávolítása illeszkedett ebbe a birodalmi folyamatba, a hitelminősítési szektor önállósága részben megmaradt a háborús évek alatt is.
Ez is érdekelhet
Mivel a vállalat berlini központja és központi archívuma 1945-ben egy bombatámadás során teljesen megsemmisült, a kutatóknak rendkívül széles körű nemzetközi adatgyűjtést kellett végezniük. A D.I.E. Firmenhistoriker munkatársai összesen 74 különböző archívumban és intézményben kutattak Németországban, Lengyelországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Argentínában és Svájcban a korabeli iratok felkutatása érdekében.
A manapság Wiesbadenben székelő Schufa napjainkban a német gazdaság meghatározó szereplője, amely jelenleg mintegy 68 millió lakos adatait kezeli. Elemzéseik kulcsfontosságúak a bankok és a szolgáltatók számára a kereskedelmi tranzakciók hitelesítésében. A centenáriumi kutatás célja a szervezet múltjának tényszerű bemutatása volt, tisztázva a vállalat szerepét a német történelem legvitatottabb korszakában.
