Új életre kel Hitler tengerparti kolosszusa

A gigászi nyaraló-komplexum célja az volt, hogy kifogja a szelet a szakszervezetek vitorlájából, lecsendesítse a szociális elégedetlenséget, és mindezzel a náci eszmék mellé állítsa a német munkásságot. Hitler feloszlatta a szakszervezeteket, és helyükbe létrehozta a Német Munkafrontot, melybe a dolgozóknak kötelező volt belépni. A náci irányítású "érdekvédelmi" szervezet útjára indította a Kraft durch Freude mozgalmat, melynek jelentése: az örömből fakad az erő.

A Kraft durch Freude még a maga hazugságaival és propagandisztikusságával is - visszatekintve - a modern tömegturizmus előfutárának is tekinthető, ha mégoly visszataszító eszme szolgálatában állt is. A tömeges üdültetés szolgálatába állított hatalmas nyaraló-komplexumok építése ugyanis rögtön a második világháború után indult meg szerte a világon.

A Prora méretei ma is elképesztőek: 8000 szobájában egy időben 20 ezer ember lakhatott, s valamennyi szoba a tengerre nézett. Célja pedig egyértelmű volt: azért építették, hogy a katonák kiváló kondícióban indulhassanak a háborúba, a munkások pedig egyre többet és többet termeljenek a náci államnak.



A Prora építése 1936-ban kezdődött, ám a második világháború 1939-es kitörésekor, Lengyelország lerohanásakor megtorpant. Az 1937-es párizsi világkiállításon - amikor a németek még nem számítottak annyira szalonképtelennek - az épület még nagydíjat is kapott. Az építkezés 1943-ban teljesen leállt, és a komplexumot teljes egészében sohasem fejezték be. Az építmény aztán jelentős szerepet kapott a következő diktatúra, az NDK katonai lakásteremtési programjában is. Tovább a komplexum teljes történetéhez

A német újraegyesítés óta az épület a szövetségi kormányzat tulajdonába került. A náci állam munkásparadicsomának szánt Prora-komplexummal - csakúgy, mint a korszak más épületeivel vagy magának a német múltnak bizonyos elemeivel - a német kormány sokáig nem tudott mit kezdeni. Most azonban úgy tűnik végre gazdára talált az épületegyüttes, amivel párhuzamosan egy hatalmas nyaralóterületté változtatják a régiót.

Erre azután kerülhetett sor, hogy magánbefektetők, és a helyi kormányzat négy épületet megvásárolt. A közeli Binz városának polgármestere, Horst Schaumann szerint a jövő év elején megkezdődhetnek az építkezések is: a tartományi vezetés 14,4 millió euróból újítja fel az általa megvásárolt épületet, ahol egy youth hostelt rendeznek majd be, és ahová az első 500 látogató 2011-ben mehet majd pihenni. A beruházók a többi épületből kettőt szintén hotellé alakítanak, ennek tervezett költsége 80 millió euró lehet, míg a negyedik blokkból egy sport-, rendezvényközpont lesz majd, amelynek kialakítása 50 millió euróba kerülhet. Az egész építményben a tervek szerint 3000 embert szállásolhatnak majd el.

A terv kritikusai szerint mindez hatalmas felelőtlenség: a történészek szerint a kormány kiárusítja az örökséget, és botrányos, hogy szállodát építenek az emlékezés helyére. Egyesek szerint úgy tűnhet, "mintha most valósulna meg a nácik álma".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?