Publikálták az 1902-es kurszki orosz hadgyakorlat fotóalbumát
Egy 1902-es oroszországi hadgyakorlat eddig jórészt ismeretlen pillanatait bemutató fotóalbumot tettek online hozzáférhetővé a kutatók és az érdeklődők számára. A moszkvai Főlevéltár (Glavarhiv) hivatalos közleménye szerint a tizennyolc felvételből álló gyűjtemény a kurszki katonai manővereket örökítette meg a 20. század hajnalán. A felújított kötésben megőrzött képeken a cári hadsereg legfelsőbb parancsnoksága mellett a gyakorlatot irányító Szergej Alekszandrovics nagyherceg, II. Sándor cár fia is feltűnik.
- A moszkvai Főlevéltár nyilvánosságra hozott egy tizennyolc felvételből álló, 1902-ben összeállított fotóalbumot az orosz cári hadsereg kurszki manővereiről.
- A felvételek központi alakja Szergej Alekszandrovics nagyherceg, aki a gyakorlat során a védőfeladatokat ellátó moszkvai hadsereget irányította.
- A nagyszabású katonai eseményen olyan új technikai eszközöket is teszteltek a terepen, amelyeket a hadvezetés később az orosz-japán háborúban vetett be.
A fotóalbumot a nagyherceg kíséretéhez tartozó egyik fotográfus készítette a Szejm folyón való átkelés és a vízi akadályokhoz kötődő harcászati feladatok során. A régi orosz naptár szerint 1902. augusztus 12. és szeptember 6. között megtartott nagy kurszki hadgyakorlat a birodalom történetének egyik legkiterjedtebb békeidős katonai művelete volt. A Kurszk és Lgov közötti folyóvölgybe négy katonai körzet jelentős erőit, köztük gyalogsági, lovassági és tüzérségi alakulatokat, valamint pontonos zászlóaljakat vontak össze, amelyeket két ellentétes hadseregbe szerveztek.
A védő szerepet betöltő moszkvai hadsereget Szergej Alekszandrovics nagyherceg vezette, míg a támadó déli hadsereg parancsnoka Alekszej Kuropatkin hadügyminiszter volt. A gyakorlat legfőbb döntőbírájaként Mihail Nyikolajevics nagyherceg, I. Miklós cár utolsó élő fia működött közre. A nagyszabású eseményt a helyszínen, egy Malcevo falu mellett kialakított megfigyelőpontról követte figyelemmel II. Miklós orosz cár, valamint a nemzetközi sajtó több tudósítója is. A hadijáték forgatókönyve szerint a moszkvai erőknek meg kellett akadályozniuk a déliek átkelését a folyón, majd az ellentámadás során vissza kellett szorítaniuk őket.
Az orosz vezérkar hivatalos értékelése alapján Szergej Alekszandrovics alakulatai mind stratégiai, mind taktikai szempontból vereséget szenvedtek a gyakorlat során. A vezetés a kellő időben indított ellentámadás helyett egy túlzottan passzív, védekező stratégiát választott. A moszkvai sereg tartalékai lemondtak a manőverezésről és csupán a Kurszk felé vezető legrövidebb utat zárták el, miközben az ellenfél a csatatér túlsó végén mérte rájuk a fő csapást. Ez a védekező felállás és a csapatok elhelyezkedése megegyezett azzal a helyzettel, amely a polgárháború idején, majd később az 1943-as kurszki csata során alakult ki ugyanebben a térségben.
A manőverek során az orosz hadvezetés számos korabeli technológiai újdonságot tesztelt a terepen. A kommunikációt magáncégek által biztosított tábori telefonhálózattal oldották meg, a felderítést léggömbökből végezték, és a csapatmozgásoknál megjelentek az első katonai célra használt gépkocsik is. A nagyszabású vasúti csapatszállítások során szerzett logisztikai tapasztalatokat a cári hadsereg néhány évvel később, az 1904-ben kirobbant orosz-japán háborúban próbálta hasznosítani. A gyakorlatsorozatot egy látványos katonai parádé zárta szeptember 5-én, amelyen az orosz cár mellett a perzsa uralkodó, Muzaffar ad-Din sah is részt vett.
Ez is érdekelhet
A katonai esemény politikai és közigazgatási következményekkel is járt a helyi adminisztráció számára. A cár érkezésére Kurszk városát virágfüzérekkel és nemzeti zászlókkal díszítették fel, a felszínes pompa azonban nem tudta elrejteni a hátország valós állapotát. Az uralkodó helyi birtokosokkal és a fotókon is feltűnő parasztokkal is találkozott. A tapasztalt szegénység, az infrastruktúra hiánya és a nyilvánvaló hivatalnoki korrupció miatt a gyakorlat végeztével Alekszej Miljutin kurszki kormányzót azonnal leváltották hivatalából.
A felvételeken szereplő hadvezér, a moszkvai főkormányzói tisztséget is betöltő Szergej Alekszandrovics nagyherceg életét az országban növekvő politikai feszültség pecsételte meg. A konzervatív, keményvonalas politikusként ismert nagyherceget három évvel a kurszki manőverek után, 1905. február 4-én gyilkolták meg. A moszkvai Kreml területén, a Nyikolajevszkij-palota közelében Ivan Kaljajev, a szocialista forradalmár párt egyik terroristája dobott bombát a hintójára, a robbanás a helyszínen végzett a katonai vezetővel.
