Több mint nyolcvan év után rendeznek nagyszabású Georges Kars-kiállítást Párizsban
A 20. század eleji párizsi művészeti élet egyik kevésbé ismert, mégis jelentős alakjának, Georges Kars cseh festőművésznek szentelnek nagyszabású retrospektív kiállítást a francia fővárosban, 1945 óta először. A több mint 150 festményt, rajzot és levéltári dokumentumot felvonultató tárlat a művész pályafutása mellett a prágai és párizsi művészvilág kapcsolatait, valamint a náci műkincspusztítás következményeit is bemutatja.
- Georges Kars cseh festőművész életművéből 1945 óta először rendeznek nagyszabású retrospektív kiállítást Párizsban, több mint 150 műalkotás és dokumentum bemutatásával.
- Az 1880-ban született művész Münchenben tanult, majd 1908-ban Párizsba költözött, ahol Chagall és Apollinaire társaságában a modern művészeti élet meghatározó szereplőjévé vált.
- A párizsi kiállítás a festő életműve mellett a náci műkincspusztítás következményeit is bemutatja, külön figyelmet fordítva az elveszett és megsemmisített alkotásokra.
Georges Kars 1880-ban Jiří Karpeles néven született egy Prága közelében élő, német anyanyelvű zsidó családban, művészeti tanulmányait pedig a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta. Itt ismerkedett meg a német expresszionizmussal, valamint olyan neves művészekkel, mint Jules Pascin és Paul Klee. Később, 1906 és 1907 között Madridban tanulmányozta Velázquez és Goya alkotásait. Spanyolországi tartózkodása során Juan Gris festőművésszel is kapcsolatba került, akinek munkássága szintén hatással lehetett későbbi művészi fejlődésére.
Kars 1908-ban Párizsba költözött, ahol a modern művészeti élet meghatározó szereplőivel, köztük Marc Chagall-lal, Guillaume Apollinaire-rel és Max Jacobbal kötött barátságot. Kezdetben a kubizmus határozta meg munkái jelentős részét, idővel azonban sajátos figuratív stílust alakított ki, amelyet határozott kompozíciók és lekerekített formák jellemeztek. Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgált, majd 1919-ben visszatért Franciaországba, ahol Maurice Utrillo, Suzanne Valadon és Chana Orloff társaságában állandó alakjává vált a párizsi művészeti életnek, alkotásait pedig többek között a Berthe Weill Galériában is bemutatta.
A festő 1933-tól nyarait a katalóniai Tossa de Mar településén töltötte, ahol elsősorban tájképeket, portrékat és hétköznapi életképeket készített, mielőtt 1937-ben visszatért volna Prágába. A náci terjeszkedés miatt feleségével, Norával 1939 februárjában Párizsba menekült, majd 1940-ben Lyonban keresett menedéket, ahonnan két évvel később titokban Svájcba menekült. A háború alatt több internálótáborban is fogva tartották, végül 1945 elején szabadult. Nem sokkal tervezett párizsi visszatérése előtt Genfben öngyilkosságot követett el.
Ez is érdekelhet
A Prágai Nemzeti Galériával közösen létrehozott párizsi kiállítás mintegy tizenöt cseh intézmény gyűjteményéből kölcsönzött műtárgyak segítségével mutatja Kars életművét és a két európai művészeti központ közötti kapcsolatokat. A kiállítás azt is igyekszik részletesen körüljárni, milyen következményekkel járt a náci kultúrpolitika Kars alkotásaira nézve, amelyek közül több is felkerült az értékesítésre vagy megsemmisítésre kijelölt művek listájára.
A kiállításra készült különleges installációjában Raphaël Denis művész a megsemmisült Kars-alkotások hiányát jeleníti meg, levéltári dokumentumokat társítva a megjelenített képek árnyékaihoz. Denis 101 Musées című, a Dilecta kiadónál megjelent munkájában a német múzeumokból eltávolított alkotások teljes, 684 oldalas jegyzékét is közreadta, hozzájárulva a náci műkincspusztítás történetének feltárásához.
