Osztrák elnökjelölt szolgáltatná vissza Moctezuma azték fejdíszét
Egy osztrák elnökjelölt a 2028-as kampányának részeként ígéretet tett a ritka történelmi emléknek számító, Moctezuma azték uralkodónak tulajdonított 16. századi tollfejdísz visszaadására. Ahogy arról a The Art Newspaper művészeti portál beszámolt, Gunther Fehlinger-Jahn politikus lépésével ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került a bécsi Weltmuseumban őrzött műtárgy. A bejelentés új irányt adhat az évtizedek óta tartó és eddig eredménytelen diplomáciai egyeztetések történetének.
- Gunther Fehlinger-Jahn független osztrák elnökjelölt a 2028-as megválasztása esetén Mexikónak adományozná a bécsi Weltmuseumban őrzött azték uralkodói fejdíszt.
- A 16. századból származó aranyozott tollművészeti alkotás hazaszállítása a sérülékenysége miatt régóta diplomáciai feszültség forrása a két állam között.
- A politikus a tulajdonjog jogi átruházását szorgalmazza, amíg a fizikai hazaszállítás technikai akadályai elhárulnak.
A világon egyedülállóként fennmaradt, több mint egy méter magas tollfejdísz (quetzalapanecayotl) a prekolumbiánus közép-amerikai kézművesség kiemelkedő példája. A smaragdzöld quetzal, valamint vörös, barna és kék tollakból, illetve aranydíszítésekből álló műtárgy Európába kerülésének pontos körülményei tisztázatlanok.
A legelfogadottabb hipotézis szerint az Azték Birodalom utolsó de facto uralkodója, II. Moctezuma ajándékozta azt Hernán Cortés spanyol konkvisztádornak a 16. század elején. A műtárgy ezt követően kerülhetett V. Károly spanyol király és német-római császár udvarába. Federico Navarrete mexikói történész rámutatott, hogy a tárgy eredete bizonytalan, a Moctezumával való azonosítása csak jóval később történt meg, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a vezető sosem viselte az alkotást.
A fejdísz első európai írásos említése 1596-ból, az innsbrucki Ambras-kastély leltárából származik. A 19. század során egy raktárban fedezték fel újra, ekkor azonosították mexikói eredetét és elvégezték a restaurálását is. A fejdíszt 1888-ban a bécsi Természettudományi Múzeumban állították ki, majd a Weltmuseum gyűjteményébe került.
A visszaszolgáltatási törekvések az 1860-as évekre nyúlnak vissza, amikor I. Miksa mexikói császár hivatalosan is kérelmezte a hazaszállítást, hogy a hatalmi szimbólummal erősítse meg uralkodásának történelmi folytonosságát. Az 1980-as évektől a fejdísz sorsa a latin-amerikai állam kulturális diplomáciájának egyik szimbolikus ügyévé vált, amely rendszeresen felmerül a nemzetközi vitákban.
A diplomáciai egyeztetések 2020-ban éleződtek ki ismét. Ekkor Beatriz Gutiérrez Müller, a mexikói elnök felesége Bécsben kérte a tárgy kölcsönadását az egykori azték főváros, Tenochtitlán elestének ötszázadik évfordulójára rendezett kiállításra. Mexikó cserébe Habsburg-kori műtárgyakat, köztük I. Miksa hintóját ajánlotta fel. Ausztria az elutasítást a fejdísz sérülékenységével indokolta egy korábbi közös műszeres vizsgálatra hivatkozva, amely szerint a szállítás során fellépő rezgések megsemmisíthetik a struktúrát. Ezt a szakvéleményt azóta több független szakértő is megkérdőjelezte, miközben különféle szervezetek folyamatosan követelik az ereklye hazaszállítását.
Ez is érdekelhet
Gunther Fehlinger-Jahn független elnökjelölt kampányígérete új irányt szabhat a jelenlegi patthelyzetnek. A politikus javaslata szerint a tulajdonjogot hivatalosan átruháznák Mexikóra, a műtárgy pedig közös osztrák-mexikói felügyelet alatt Bécsben maradna addig, amíg a biztonságos hazaszállítás műszakilag lehetővé nem válik.
Pierre Losson kutató elmondta, ritka jelenség, hogy a műtárgy-visszaszolgáltatás témája egy politikai kampány központi elemévé váljon. Hozzátette, hogy az osztrák államfő mindemellett nem dönthet egyoldalúan a restitúcióról, a gyarmati korból származó egykori tárgyak sorsát rendező új jogszabály pedig még az osztrák törvényhozás előtt áll.
