Hányan éltek Amerikában Kolumbusz érkezése előtt?
Kolumbusz Kristóf amerikai partraszállásának évfordulóján továbbra is tudományos viták tárgyát képezi, hány őslakos élhetett a kontinensen az 1492-es találkozást megelőzően. Ahogy az a Live Science tudományos hírportál friss elemzéséből és a PNAS folyóiratban idén februárban megjelent tanulmányból kiderül, a kutatóknak csupán becsléseik vannak a kontinens egykori népességére vonatkozóan. A régészeti adatbázisok bővülésével ma már pontosabb képet kapunk arról, hogy az európaiak nem egy érintetlen vadonba, hanem kiterjedt és összetett társadalmak által átalakított környezetbe érkeztek.
- A legelterjedtebb tudományos becslések szerint Amerika teljes lakossága az 1492-es európai kapcsolatfelvétel idején mintegy hatvanmillió fő körül lehetett.
- Egy új amerikai tanulmány radiokarbonos vizsgálatok alapján arra utal, hogy a mai Egyesült Államok területének egy részén már a 12. századtól elindult egy demográfiai csökkenés.
- Az őslakos népesség az európai érkezést követő évszázadban drasztikusan, mintegy tíz százalékára esett vissza, elsősorban a behurcolt járványok és az erőszak miatt.
Az amerikai kontinens 1492 körüli össznépességének meghatározása azért ütközik akadályokba, mert a gyarmatosítók legkorábbi összeírásai jellemzően évtizedekkel az első kapcsolatfelvétel után készültek. Ezek a dokumentumok már egy olyan állapotot rögzítettek, amelyet a behurcolt betegségek, elsősorban a fekete himlő, a kanyaró és az influenza pusztítása drasztikusan megváltoztatott.
A történeti demográfia szakértői ezért regionális régészeti leletek, ökológiai nyomok és korai beszámolók kombinálásával próbálják visszakövetkeztetni az eredeti állapotokat. Az eddigi legalacsonyabb tudományos becslések nyolcmillióra, a legmagasabbak több mint százmillióra teszik a kontinens lakosságát.
Az egyik legátfogóbb jelenlegi becslést Alexander Koch és kutatócsoportja készítette el 2019-ben. A szakemberek 119 korábbi regionális vizsgálat adatainak szintetizálásával arra a megállapításra jutottak, hogy a Kolumbusz érkezése előtti időszakban Észak- és Dél-Amerika együttes lakossága átlagosan 60,5 millió fő körül mozgott.
A történelmi és régészeti bizonyítékok alapján ez a tömeg a mai Mexikó, Közép-Amerika és az Andok térségében koncentrálódott a legsűrűbben. Az azték és az inka birodalom területén jól szervezett adminisztratív és mezőgazdasági hálózatok működtek, de Észak-Amerikában is jelentős civilizációs központok alakultak ki.
A Mississippi-völgyben, a mai St. Louis közelében fekvő Cahokia városa az 1050 és 1150 közötti fénykorában húszezer lakossal rendelkezett. Az őslakos közösségek kiterjedt földműveléssel, erdőirtásokkal, öntözőrendszerek és földhalmok építésével formálták a tájat. Ezt a képet erősíti meg egy 2024-es Science-tanulmány is, amely az ecuadori Upano-völgyben feltárt sűrű, utakkal és teraszokkal átszőtt településhálózatot dokumentálta. A gyarmatosítás utáni utazók által látott kiterjedt, látszólag érintetlen vadon nagyrészt annak volt a következménye, hogy az elnéptelenedett mezőgazdasági területeket visszahódította a természet.
Az észak-amerikai népesség időbeli változásainak megértéséhez új adatokat szolgáltatott a Robert Kelly által vezetett, 2025 februárjában megjelent kutatás. A tudósok a mai Egyesült Államok területéről származó több mint hatvanezer régészeti radiokarbon kormeghatározási adatot elemeztek.
Az eredmények azt mutatták, hogy bár a kontinens egésze 1492-ig növekvő vagy stagnáló népességgel rendelkezett, az észak-amerikai kontinens belső területeinek egy részén már a Kr. u. 12. századtól kezdődően jelentős demográfiai visszaesés vette kezdetét. A folyamat nem volt egységes, a keleti partvidéken és Új-Angliában a népesség csökkenése egyértelműen az európaiak érkezéséhez köthető.
Ez is érdekelhet
A Kolumbusz partraszállását követő évszázad az emberiség történetének egyik legsúlyosabb demográfiai katasztrófáját hozta el. A 2019-es modellszámítások szerint az európai fegyverek, a kényszermunka és az addig ismeretlen kórokozók együttes hatására az amerikai kontinens lakossága 1600-ra mintegy hatmillió főre, az eredeti létszám egytizedére zsugorodott.
Bár a régészeti módszerek finomodásával a jövőben még pontosabb képet alkothatunk a Kolumbusz előtti Amerikáról, a rendelkezésre álló adatok már most egyértelműsítik az 1492-ben megkezdődött kulturális és emberi veszteség hatalmas léptékét.
