Európai kutatási projekt indul a középkori anyaság vizsgálatára
Egy új, jövőre induló nemzetközi kutatási projekt a középkori anyaság irodalmi és társadalmi megítélését vizsgálja európai egyetemek együttműködésével; a másfél millió eurós uniós támogatással megvalósuló program a hagyományos nemi szerepeket és a történelmi anyaképet elemzi. A kutatás rámutat arra, hogy a program keretében az anyaságot történelmileg és társadalmilag meghatározott gyakorlatként vizsgálják.
- Történészek és irodalomtudósok részvételével indul új európai kutatási projekt, amely a középkori anyaság irodalmi és társadalmi ábrázolásait elemzi.
- A jövő év elején kezdődő, másfél millió euróból gazdálkodó program a hagyományos családmodellekbe nem illeszkedő női és anyafigurákra is fókuszál.
- A három európai egyetem együttműködésében megvalósuló vizsgálat az ókori és középkori források alapján a gondoskodás és az egyenlőtlenség történelmi gyökereit igyekszik feltárni.
A Berlini Szabadegyetem részéről egy irodalomtudósokból álló csoport, Jutta Eming professzor vezetésével kapcsolódik be a nemzetközi munkába. A csapat tagjai, Antonia Murath, Laura Monique Ginzel és Carolin Pape a régebbi német irodalom szakértőiként a középkori elbeszéléseket vizsgálják.
A kutatók elsősorban arra fókuszálnak, hogy a korabeli szövegek miként formálták, erősítették meg vagy éppen kérdőjelezték meg a társadalomban élő anyaképet. A vizsgálat kiemelt figyelmet szentel a megszokottól eltérő alakoknak, így az intrikus mostoháknak, a tündéreknek vagy éppen a szörnyalakoknak, amelyek nem illeszkednek a korabeli nemi, testi és családi normákba.
A kutatás módszertani újdonsága az interszekcionális megközelítés alkalmazása a történelmi források elemzésében. A program keretében az anyaságot nem egy egyetemes vagy kizárólag biológiai adottságként kezelik, hanem egy történelmileg változó, a társadalom által formált gyakorlatként határozzák meg. A tudósok azt vizsgálják, hogy az egyének társadalmi helyzete, vallása, származása és a nemi identitása miként befolyásolta a középkori anyák mindennapi tapasztalatait, cselekvési lehetőségeit és a róluk alkotott kulturális elképzeléseket.
A középkori európai társadalmakban az anyaság megítélését alapvetően határozta meg a keresztény egyház tanítása és a szigorú rendi tagozódás. Az eszményi anyaképet a teológiai iratok a vallási erényeken keresztül fogalmazták meg. A gyakorlatban az anyai feladatok jelentősen eltértek az egyes társadalmi rétegek között. A nemesi családokban a dinasztikus folytonosság biztosítása állt a középpontban, a paraszti sorban élő nők esetében pedig az anyaság szorosan összefonódott a mezőgazdasági termelésben végzett folyamatos fizikai munkával.
A korszak irodalmi alkotásai, köztük a lovagi eposzok, a szentek életeit feldolgozó művek és a népi történetek változatos képet mutattak a női szereplőkről. A szövegekben a gondoskodó anyafigurák mellett rendszeresen megjelentek a korabeli normákat áthágó karakterek is. A krónikákban és elbeszélésekben felbukkanó, a család rendjét felborító alakok az akkori társadalmi feszültségeket és a patriarchális berendezkedés elvárásait is tükrözték. Ezek a történelmi források pontosan dokumentálják a női szerepkörök akkori határait és a mindennapi élet kettősségeit.
Ez is érdekelhet
Az InterMoMA projekt célja, hogy a középkori kultúrák és irodalmak elemzésével ne csak a múltat tárja fel, hanem hozzájáruljon a jelenkori társadalmi kérdések megértéséhez is. A kutatók reményei szerint a történelmi anyaképek vizsgálata új szempontokat adhat a gondoskodási munkáról, a nemi szerepekről és a szociális egyenlőtlenségekről folytatott modern vitákhoz. A program a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektet a részt vevő intézmények közötti intenzív tudáscserére, valamint a fiatal kutatók támogatására. A tervek között kutatói csereprogramok, szakértői látogatások, webináriumok, valamint egy 2028-ban a Berlini Szabadegyetemen megrendezendő nyári egyetem is szerepel.
A "Twinning for Intersectional Mothering in the Middle Ages and Beyond" (InterMoMA) elnevezésű kutatási program hivatalosan 2027. január 1-jén veszi kezdetét. A projektet a ciprusi egyetem (University of Cyprus) nicosiai székhelyű Középkori Művészetek és Rituálék Központja vezeti, a munkában pedig a svédországi Uppsalai Egyetem és a Berlini Szabadegyetem kutatói vesznek részt. A program az Európai Unió Horizon Europe kutatási keretprogramjának finanszírozásával, mintegy másfél millió eurós költségvetésből valósul meg. A kezdeményezés egyike annak az öt nyertes pályázatnak, amely a nemzetközi tudáscserét és a kutatói mobilitást támogató finanszírozási vonalon sikeresen szerepelt.
