Elnöki hatalommal rendelkezett Kissinger
2007. április 6. 12:30
Az egykori amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger 1973-ban Nixon feje fölött átnyúlva döntött olyan ügyekben, amelyekben eredetileg elnöki jóváhagyásra lett volna szüksége.
Korábban
Robert Dallek történész négy évig kutatta a Nixon-archívumot, ahol közel 20 ezer oldalnyi telefon-átiratot és több száz órányi telefonbeszélgetés anyagát nézte át. Dallek, aki korábban Lyndon Johnson életrajzát is megírta, ezen kívül hozzáfért Nixon első stábfőnökének, H.R. Haldeman naplójának eddig titkosított részeihez, és a levéltárban közel egymillió oldalnyi nemzetbiztonsági irathoz is, így a Nixon and Kissinger: Partners in Power (Nixon és Kissinger: társak a hatalomban) című könyvben sok, eddig ismeretlen részletre derül fény.
A történész szerint a kérdés több korábbi beszélgetésre vezethető vissza, amikor Nixon arról beszélt: nem hisz abban, hogy Kissinger kezelni tudja a közel-keleti helyzetet. Szerinte ugyanis "Bárki, aki zsidó, nem tudja kezelni a közel-keleti helyzetet. Henry olyan becsületes, amilyen csak lehet, ám azon nem tud segíteni, hogy érintett az ügyben. Képzelje magát a helyébe. Jó isten... a népét ott keresztefeszítették. Jézusom! Ötmilliójukat nagy kemencékbe dobták. Hogy a pokolba érezheti magát ezek miatt?" Kissinger így az eszkalálódó helyzetben úgy döntött, hogy - akár bizonyítási kényszerből - a parancsnoki lánc helyett egyedül dönt bizonyos helyzetekben.
Az iratok szerint Nixon másnap, azaz október 7-én azt kérdezte Kissingertől, hogy érkezett-e üzenet Leonyid Brezsnyevtől a közel-keleti helyzetről. Kissinger ekkor már nyeregben érezte magát: "Ó igen, mondott valamit". A kettejük közti erőviszonyokat jellemezte, hogy Nixonnak ekkor félve kellett visszakérdezni: "És mit mondott?"
Mindez október végéig már odáig jutott, hogy a katonai készültség szintjének felemeléséről (DefCon 3-ra) Kissinger már Nixon nélkül döntött. Amikor Haig megkérdezte, hogy beszélt-e Nixonnal, a következőket felelte rezignáltan: "Nem, még nem beszéltem. Nem hiszem, hogy zavarnunk kéne az elnököt az ügyben".
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57