Hónap: június • Nap: 08
632. június 8.
Meghal Mohamed próféta
Mohamed próféta, az iszlám vallás meglapítója 62 éves korában, egy zarándokútja során meghal Medinában. Mohamed vallási és politikai tevékenységével elérte, hogy a különböző vallásokat követő és törzsi viszályokba bonyolódott arabokat politikai és vallási szempontból egyaránt egységesítse, s egy olyan birodalmat hozzon létre, mely az iszlám alapján szembe tud majd szállni más nagyhatalmakkal. Mohamed tekintélyes mekkai törzs elszegényedett ágából származott. Mivel gazdag kereskedő özvegyét vette feleségül, gazdasági és politikai lehetőségei is megnőttek. 40. életévében kezdődtek el látomásai. Ezeket ő isteni parancsnak tekintett arra, hogy az arabokat az ő egyetlen mindenható istenük (Allah) megismerésére vezesse. Közvetlen környezetében küldetése alig talált követőkre; a gazdag mekkai uralkodó réteg ugyanis attól félt, hogy hatalma csökkeni fog a sokistenhit kultuszának feladásával, így Mohamednek 622-ben Medinába kellett menekülnie. Ott sikerült az egymással viaskodó sivatagi törzseket egyesítenie. Híveiből erős közösséget hozott létre, mely mindent annak rendelt alá, hogy az iszlámot elterjessze Arábiában. Ő maga a szellemi és politikai vezető posztját foglalta el, akinek abszolút hatalma volt. Elűzte a zsidó lakosságot, mely az új vallást nem ismerte el: 624-ben "szent háborút" indított Mekka ellen. Viszontagságos csaták és tömeges megtérések után 630-ban győzelmesen vonult be Mekkába, melyet szent hellyé nyilvánított, s az iszlám központjává és zarándokhelyévé tett.
1147. június 8.
III. Konrád keresztesei átvonulnak Magyarországon
A Szentföld felé hazánk földjén átvonuló III. Konrád kíséretében ott volt Ottó freisingi püspök, aki I. Frigyes német-római császár tetteit megörökítő munkájába beleszőtte magyarországi tapasztalatait is. Meglehetősen pontos megfigyelései közül főként a németországiaktól eltérő viszonyokat tartotta lejegyzésre méltónak. Alig leplezett irigységgel csodálja az ország természeti kincsekben való gazdagságát, s egyáltalán nem palástolja a magyarokkal szemben érzett ellenszenvét. Az utóbbi nagyon is érthető, hiszen Ottó testvére volt annak a Jasomirgott (`Isten engem úgy segéljen`) melléknevű Henrik őrgrófnak, aki éppen az előző évben szenvedett el kínos vereséget II. Gézától. Ottó ennek ellenére lenézően szól a magyar haderőről, ugyanakkor viszont értékes adatokat szolgáltat annak összetételéről. Uralkodók környezetében forgolódó főpapként, betekintést nyert az ország kormányzatába is. Megdöbbenti a magyar király - a nyugati hűbériség intézményei által nem korlátozott - hatalma, elcsodálkozik azon, hogy `senki sem mer a királyon kívül pénzt verni vagy vámot szedni`, s említést tesz a magyarok azon - úgy tetszik, maradandó - szokásáról, hogy gyakran és hosszasan tanácskoznak országuk állapotáról.
1664. június 8.
A török fősereg megkezdi Új-Zrinyívár ostromát
1768. június 8.
Meggyilkolják Johann Winckelmannt
Johann Joachim Winckelmann régészt és művészettörténészt 51 éves korában egy utazás során Triesztben meggyilkolják. A tudós halála, melynek körülményeit a mai napig nem tudták maradéktalanul tisztázni, követői körében, akikhez Johann Wolfgang Goethe is tartozott, nagy megdöbbenést keltett. Winckelmannt tartják a német régészet és művészettörténet megalapítójának. Művészetszemléletének esztétikai alapját a római és görög antikvitásból merítette, melyet szerinte a "nemes egyszerűség és csendes nagyság" jellemzett. Ezzel hosszú időre befolyásolta a német klasszicizmus szépségideálját. 1764-ben jelent meg fő műve: "Az ókori művészet története", mely éppúgy történeti, mint esztétikai munka; Winckelmann szerint ez a könyv azt a nevelői szándékot szolgálja, hogy felébressze az emberekben a "képességet a szépség megtalálására a művészetben". Winckelmann Stendalban született egy szegény cipész fiaként, s az iskolai tanulmányai folytatásához szükséges eszközöket karénekesként szerezte meg. 1755-ben utazott először Rómába.
1821. június 8.
Megszületett Sir Samuel Baker angol Afrika-utazó
Samuel White Baker kereskedőcsaládban született, Mauritiuson, majd Ceylonon élt, ahol farmot vezetett. Később utazásokat tett a Közel-Keleten. 1861-ben a magyar Sass Flórával, későbbi második feleségével (akit állítólag a bulgáriai Vidinben, a rabszolgapiacon vásárolt) Afrikába ment, s beutazta a Nílus mellékfolyóinak vidékét, az etióp és szudáni határ környékén. 1863-ban, Hanning Speke térképeit felhasználva, expedíciót indított a Nílus forrásainak felkutatására. 1864 márciusában megállapította, hogy a folyam a mai Uganda és Kongó határán lévő tóból, az Albert(ma: Mobutu)-tóból ered. A tavat, és az azt tápláló Viktória-Nílus zuhatagát, a Murchison-vízesést is Baker fedezte fel. Felesége, aki komoly segítőtársa volt, kétszer is megmentette az életét. Baker 1865-ben tért haza Angliába, ahol érdemeiért lovaggá ütötték. 1869-ben Iszmail pasa, Egyiptom alkirálya megbízta egy katonai expedíció vezetésével. A Nílus felső folyásánál Bakernek sikerült felszámolnia a rabszolgakereskedelmet, és annektálta Egyiptom számára e területeket, amelyeknek négy évre ő lett a főkormányzója. Főbb művei: A puska és a vadászkutya Ceylonon, A Nílus mellékfolyói Abesszíniában. 1893. december 30-án halt meg Sandford Orleigh-ben.
1845. június 8.
Megindul a Tisza szabályozása
A 19. század első felében Magyarország területének 13%-át rendszeresen elöntötték a szabályozatlan folyók. A vízjárta területnek több mint a fele, mintegy 2 millió hektár, a Tisza és mellékfolyóinak árterületére esett. A Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál tervei alapján indult meg. A munkálatokat Széchenyi István gróf, mint a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöke irányította. A vállalkozásához politikai várakozások is kapcsolódtak: haszonélvezőinek, a hagyományosan ellenzéki tiszántúli birtokosoknak a megnyerésére számított a kormány. A szabályozásban érdekelt birtokosok és községek regionális ármentesítő társulatokat alakítottak, melyeket 1846-tól a Tiszavölgyi Társulat fogott össze. Az 1875-ben befejezett munka nagy részét az 1850-1860-as években végezték el. Párhuzamosan haladt a mellékfolyók szabályozása. Az 1879. évi Szegedet romba döntő nagy árvíz tanulságai alapján medermélyítéssel és a védőtöltések erősítésével zárult az Alföld képét teljesen átalakító Tisza-szabályozás.
1867. június 8.
Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák
A budai Mátyás-templomban felcsendült Liszt Ferenc ez alkalomra írott `Koronázási misé`-je. Andrássy Gyula magyar miniszterelnök az esztergomi prímás segédletével a felkent uralkodó fejére tette Szent István koronáját, majd az oltár elé lépve, ősi szokás szerint harsányan kiáltotta: `Éljen a megkoronázott király!` Az ünnepi gyülekezet visszhangozta az éljent. Harsogtak a trombiták, ropogtak az ágyúk, zengett a Te Deum. A lovagkort idéző fényes pompával vonult a koronázó menet végig a városon. Az élen a főváros és a megyék bandériumai tüzesvérű paripákon, aztán a főrendűek, koronaőrök, a keresztet hordozó püspökök teljes egyházi ornátusban, a miniszterek s fehér ménen őfelsége a koronával és Szent István palástjával. A menet egész hosszában bámészkodó tömeg csodálta a múltat idéző pompát. Minden bizonnyal voltak olyanok is köztük, akik ellenszenvvel viseltettek az uralkodó iránt. De Ferenc József valószínűleg nem érezte ezt, s igyekezett a kibékülésnek személyes jelleget adni: teljes amnesztiát hirdetett, s a nemzettől koronázási ajándékként kapott ötvenezer aranyat - Deák tanácsára - az 1848-49-es szabadságharcban elesett honvédek özvegyei és árvái "felsegélyezésére" ajánlotta.
1876. június 8.
Meghal George Sand francia írónő
A romantikus regényirodalom népszerű alakja Párizsban született 1804. július 1-jén. 1831-ben, kilencévi házasság után elhagyta férjét, Párizsba ment, ahol írni kezdett és festeni tanult. Jules Sandeau íróval élt, innen írói neve. Ekkoriban alakította ki magáról az emancipált, szivarozó és nadrágot viselő nő képét, amellyel meghódította egész Európát. Igen mozgalmas életet élt, társaságába tartozott számos költő (Alfred Musset), művész (Liszt Ferenc, Chopin), filozófus és politikus. Műveinek többsége önéletrajzi ihletésű, és a társadalmi problémák iránti érzékenységéről tanuskodik. A nép felemelkedéséről, a társadalmi osztályok kiegyenlítődéséről álmodozott, a jobb jövőt az erkölcsök reformjában látta (Mauprat - 1837, Consuelo - 1842). Korában ő képviselte a nők szabadságtörekvéseit, szenvedéllyel hirdette nemének érzelmi egyenjogúságát (Indiana - 1831, Lélia - 1833). Az 1848-as forradalmak leverése urán nohant-i birtokára vonult vissza. Itt a szép táj, az egyszerű parasztok népies regények megírására ösztönözték (A kis Fadette - 1849, A talált gyermek - 1850). Összesen több mint 100 könyvet írt, köztük drámákat is. Kortársaira erősen hatott, regényeit világszerte olvasták.
1896. június 8.
Magyarország a honfoglalásra emlékezik
Ferenc József koronázásának 29. évfordulóján az ország 89 törvényhatósága és az Országgyűlés lovasbandériumai a Vérmezőről a Várba, majd az épülő Országházhoz vonultak, ahol a már kész Kupolateremben a főrendiház és a képviselőház tagjai együttes ünnepi országgyűlést tartottak. Itt Gyulai Pál felolvasta `a honalapítás évezredes emlékét` megörökítő két törvény szövegét. Ezt követően a képviselők a koronát visszakísérve a királyi várba mentek, ahol a Citadella és a dunai monitorok ágyúinak díszsortűze mellett hódolatukat fejezték ki az uralkodó előtt.
1908. június 8.
II. Miklós orosz cár VII. Edward angol királlyal találkozik
1921. június 8.
Meghal Augusto Righi olasz fizikus
A bolognai egyetem tanára 1850. augusztus 27-én született. Értékes vizsgálatokat végzett a mágnességgel és az elektromos hullámokkal kapcsolatban. Kutatásai a polarizált fényre és a térbeli látásra irányultak. Az elektromos hullámok kutatójaként jelentősen hozzájárult a rádió megszületéséhez. Az oszcillátor tökéletesítésével erősebb szikrákat, s így nagyobb átütőképességet ért el. Az ő tanítványa volt Guglielmo Marconi olasz fizikus, a rádió egyik feltalálója. Számos jelentős publikációja jelent meg.
1928. június 8.
A Csang Kaj-sek vezette nemzeti hadsereg elfoglalja Pekinget
1936. június 8.
Budapesten ülésezik a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága
A genfi székhelyű Nemzetek Szövetségének kiegészítő szerve 1931-től évente egy, vagy több alkalommal a tagországok szellemi életének kiválóságaival egy-egy témát vitatott meg. A magyar fővárosban megtartott eszmecsere címe: `A humanizmus szerepe a ma emberének kialakításában` volt. A meghívottak között az európai kultúra olyan jelesei voltak, mint Karel Capek, George Duhamel, Thomas Mann, Jean Piaget, Paul Valery és Bartók Béla. A hivatalos Magyarország is nagy jelentőséget tulajdonított az eseményeknek: Horthy Miklós kormányzó fogadta a bizottság vezetőit, Hóman Bálint kultuszminiszter pedig vacsorát adott a delegátusok tiszteletére. A Journal de Genéve című svájci lap a tanácskozást méltatva rámutatott: `a szlávság határán Magyarország védőbástyája a klasszikus műveltségnek`.
1946. június 8.
Magyar kormányküldöttség tárgyal az elhurcolt javakról
Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével 1946. június 8-25. között magyar kormányküldöttség tárgyalt az Amerikai Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Az út eredményeként az USA bejelentette, hogy visszaadják Magyarországnak a II. világháború végén elhurcolt, megállapíthatóan magyar javakat, köztük a Magyar Nemzeti Bank 32 millió dollár értékűre becsült aranykészletét. Az ezt szállító, ún. Aranyvonat 1946. augusztus 6-án érkezett Budapestre. A 32 tonnányi készlet, amely 2696 darab aranyrúdból és 40 zsák aranyérméből állt, 1291 darab kenderzsákba csomagolva, három amerikai tehervagonban érkezett. Az MNB aranykészlete nyújtott fedezetet az augusztus 1-jén bevezetett új pénz, a forint számára.
