Embermentő diplomatára emlékeztek Budapesten

A gazdag svéd bankár és diplomata dinasztiából származó Wallenberg soha nem akart hős lenni, de humánus emberi gondolkozása az üldözöttek megsegítésére sarkalta: így lett a magyarországi zsidóság legnagyobb megmentője. Az általa és segítségével létesített svéd védett házak és a vészhelyzetekben már sokszorosított svéd menlevelek, a Schutzpass-ok hivatalosan 1500, a gyakorlatban több mint 5000 üldözött zsidó életét mentették meg a lágerektől és a gázkamráktól.

A svéd diplomata Szálasi hatalomátvétele után megsokszorozta a védett házak számát, Pesten több mint harminc épületen lengett - az életet jelentő - svéd zászló, így a Svéd Királyi Követség oltalma alatt álló épületekben közel 15 ezer lakó talált védelmet a gyakran önkényesen is öldöklő nyilas katonák elől.

1945 januárjában, amikor Wallenberg megtudta, hogy Eichmann mindenkire kiterjedő mészárlást tervez a gettókban, a vele együttműködő Szalai Pál közvetítésével elérte, hogy a német parancsnok megakadályozza ezt az akciót. Két nappal később az oroszok elérték a két budapesti gettót is.

1945. január 17-én Wallenberg Budapestről Debrecenbe indult, oda azonban soha nem érkezett meg. A feltételezések szerint sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták, Budapesten utoljára a róla elnevezett Wallenberg utcában látták. E helyen áll emléktáblája is, ahová minden évben, egy hideg januári napon, elzarándokolnak azok, akik emlékét szívükben, lelkükben máig megőrizték.