Különleges bölcsőben szállítják Londonba a Bayeux-i falikárpitot

A hetven méter hosszú, valójában vászonra varrt hímzést egy speciálisan kifejlesztett, duplafalú tárolórendszerben szállítják a Csatorna-alagúton keresztül. A belső, hőmérsékletet és páratartalmat szabályozó alumíniumládát egy tizenkét fémrugóval ellátott külső ketrecbe helyezik. Cecilia Gauvin műtárgyvédelmi szakértő magyarázata szerint a felfüggesztés a függőleges rázkódásokat vízszintes mozgássá alakítja, így a mechanika gyakorlatilag bölcsőként ringatja a műtárgyat az utazás során.

Kerstin Kracht rezgéscsillapítási szakértő rámutatott: a februári és áprilisi próbautak során a másolatokkal végzett tesztek igazolták, hogy a rendszer a fizikai behatások 96 százalékát elnyeli. Ez a terhelés megegyezik egy átlagos múzeumi kiállítótér normál – a látogatók léptei által keltett – rezgésszintjével.

A szállítás pontos júliusi dátumát biztonsági okokból titokban tartják. A kilenchónapos nagy-britanniai kölcsönzés híre ugyanakkor komoly aggodalmat váltott ki a francia művészettörténész szakmában, mivel többen túl törékenynek tartják a textíliát az utaztatáshoz. Didier Rykner francia művészeti író és kritikus megkérdőjelezte a művelet biztonságát, felvetve egy esetleges alagúti elakadás kockázatát. A kritikus szerint az előkészítő technikai jelentések pusztán egy már meghozott politikai döntés utólagos igazolását szolgálják.

Delphine Christophe, a francia minisztérium örökségvédelmi vezetője azonban határozottan visszautasította az aggályokat, hangsúlyozva, hogy a tervezés során semmit sem bíztak a véletlenre. A British Museumba érkezést követően a kárpitot a korábbi gyakorlattól eltérően nem függőlegesen, hanem fektetve állítják ki.

A Bayeux-i falikárpit az európai középkor egyik legfontosabb vizuális forrása, amely képregényszerűen, részletesen örökíti meg az 1066-os hastingsi csatához vezető eseményeket és Hódító Vilmos normann herceg angliai győzelmét. Az évszázadokon át a bayeux-i katedrálisban őrzött, majd az 1700-as években újra felfedezett alkotást eddig csupán kétszer mozdították el.

1803-ban Bonaparte Napóleon vitette Párizsba a tervezett angliai inváziója propagandájaként, majd a második világháború idején ismét a francia fővárosba menekítették. A mostani, Emmanuel Macron elnök által 2025-ben jóváhagyott kölcsönzés kifejezett célja a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok erősítése a geopolitikai instabilitás időszakában. A megegyezés részeként az Egyesült Királyság cserébe olyan kiemelkedő nemzeti kincseket ad kölcsön normandiai múzeumoknak, mint a 12. századi Lewis-szigeti sakkkészlet és a Sutton Hoo-i hajótemetkezés angolszász leletei, mintegy felvezetve Hódító Vilmos születésének 2027-es, ezredik évfordulóját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Új enciklopédia mutatja be a középkori női irodalmat
• Nem modern találmány: így szabályozták a születéseket az ókori római nők
• A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül
• A Kennedy-dinasztia átka: meghalt Tatiana Schlossberg
• Urartui nők az adminisztrációban? Meglepő leletek Cavustepe várából
• Az egyiptomi nők, akik átírták a hatalom szabályait
• Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?
• Nők a függetlenségi háború kulisszái mögött
• Emily Langton Massingberd – a nő, aki megelőzte korát