Modern technológiával kutatják az Amazonas 3000 éves településeit

Az ecuadori Kulturális Örökségvédelmi Intézet (INPC) által készített felmérések és az azokra épülő, többek között Stéphen Rostain (a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ, CNRS) és Alden Yépez (Ecuadori Pápai Katolikus Egyetem, PUCE) által irányított független kutatási projektek egy gigantikus, csaknem 7500 mesterséges építményből álló hálózatot azonosítottak.

A rendszer – amely nagyrészt mintegy 3000–2500 évvel ezelőtt épülhetett – több mint 5000 földplatformot (tolitas, montículos), dombokat, terekhez hasonló kiképzéseket, valamint teraszokat és mély árkokat foglal magába. A kutatók megállapították, hogy az ősi amazóniaiak a platformok többségét 3–6 egységből álló csoportokba, egy központi tér köré szervezték; a lakók nagy valószínűséggel ezeken az emelvényeken éltek, ahogy azt az előkerült kerámiatöredékek és főzési nyomok is jelzik. A nagyobb, akár 8 méter magas és 140 méter hosszú építmények a feltételezések szerint ceremoniális célokat szolgáltak.

A településhálózat jelentőségét nemcsak a dombok száma, hanem a köztük lévő kapcsolat adja. A kutatások egy kiterjedt, meglepően egyenes, akár 25 kilométer hosszú, mélyre ásott úthálózatot tártak fel, amely a különböző platformcsoportokat kötötte össze. Míg Rostain értelmezése szerint ezek az utak intenzív kereskedelmet és mezőgazdasági (például kukorica, bab, manióka) tevékenységet tettek lehetővé egy "sakktáblaszerű" elrendezésben, Yépez és csapata úgy véli, az árkok egy részét a trópusi esőzések kezelésére, vízelvezető és vízgazdálkodási csatornákként (egyfajta "ozmotikus városként") használták.

Az ecuadori felfedezés jelentősége a történelemtudomány számára korszakalkotó. Évtizedekig tartotta magát az a környezeti determinizmusra épülő elmélet, amely szerint az Amazonas-medence forró, trópusi klímája és talajviszonyai kizárólag kis létszámú, nomád vadászó-gyűjtögető csoportok eltartására voltak alkalmasak, és nem tették lehetővé komplex civilizációk kialakulását a 15. századi európai hódítás előtt. A Lidar technológia elmúlt évtizedben tapasztalt fejlődése azonban – mind Brazíliában, mind Ecuadorban – bebizonyította, hogy a régióban sűrűn lakott, a természeti tájat nagymértékben, tudatosan átalakító és bonyolult társadalmi rendszereket (vélhetően főnökségeket) működtető közösségek éltek.

Bár a lelőhelyrendszer kiterjedése már ismert, az egykori társadalom belső felépítése, pontos népességszáma, valamint az, hogy mikor és miért hagyták el ezeket az emelvényeket (amelynek hátterében valószínűleg egy globális éghajlati anomália, a középkori klímaoptimum állt), továbbra is intenzív kutatások és tudományos viták tárgyát képezi.

A régészeti rejtélyt fokozza, hogy az eddigi ásatások során még nem kerültek elő emberi maradványok vagy temetkezési helyek. A kutatók munkáját emellett nehezíti, hogy az olykor még mindig az erdő sűrűjében megbújó, vagy éppen modern magánbirtokokon található mesterséges dombokat a mezőgazdasági művelés is fenyegeti, ami miatt az utóbbi időben helyi értékvédő civil szervezetek kezdték meg a terület monitorozását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai