Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma

“Aki beszél, visszamegy!” – ezzel a mondattal félemlítették meg a Szovjetunióból hazatérő megtört hadifoglyokat, akik egészen a rendszerváltásig nem beszélhettek a történtekről. Később már a gyermekeik kérték, hogy inkább felejteni próbáljanak. Hiába. Az ő sorsuknak, illetve a sztálini terror áldozatainak állít most emléket a Múlt-kor történelmi magazin. Legfrissebb számunkban a Gulágról hazatértek hátborzongató visszaemlékezésein túl olvashatnak még a budapestiek elhurcolásáról, a munkaképes németek deportálásáról, a málenkij robotról, illetve a Gulágkutatás jelenéről is.

A csalogány és a csalogányvadászok. Brutális gyilkosságban és szervezkedésben való részvétel vádjával 1957. június 28-án felakasztottak egy lányt, a hatodéves medikát, Tóth Ilonát. Az indulatok az elmúlt fél évszázad során többször összecsaptak: vajon elkövette-e a lány a terhére rótt tettet, avagy sem, és ha nem, akkor miért kellett meghalnia. A részleteket keresse az őszi számban!

Akcióban a csendes gyilkos. 1917-ben néhány amerikai munkás felfigyelt arra, hogy amikor orrot fújnak, a zsebkendőjük fényessé válik. A rádiummal készült világító órákat mindenféle óvintézkedés nélkül készítő, a szórakozásból körmüket, fogaikat és arcukat is befestő lányok a radioaktivitás csendes gyilkosságának váltak első áldozataivá. Drámájukból csekély összegű kártérítést hozó, ám világraszóló per lett. Marie Curie 1898-ben fedezte fel a rádiumot, később azonban rájött: egy csendes gyilkost „szabadított” a világra.

Az erdélyi fejedelmek vadászatai. Már János Zsigmondról és Báthory Istvánról is ismert volt, hogy szerettek vadászni, viszont a legtöbb adatunk a XVII. században uralkodó fejedelmekről van. Kemény János szerint Bethlen Gábor fejedelem személyesen ugyan nem sokat vadászott, „esztendőben háromszor, négyszer ha kiment...”, de fiatal felesége, Brandenburgi Katalin − más főnemesi asszonyokhoz hasonlóan − annál inkább hódolt a vadászat szenvedélyének. I. Rákóczi György pedig szinte naponta járta az erdőt puskával a kézben.

Kém kosztümben. Egy nehéz sorsú gyermek, akiről apja lemond, és apácák nevelik fel. Egy álmodozó, aki hírnévre vágyik. Egy szerelmes nő, aki egy szörnyű tragédia következtében elveszíti kedvesét. Egy forradalmár, aki alapjaiban reformálja meg a női öltözködést. Egy híres szerető, akinek a Francia Riviérán villát építtet Westminster hercege. Egy idős hölgy, aki nem hajlandó saját lakásában álomra hajtani a fejtét, kizárólag a Ritz egyik külön lakosztályában. Egy ikon, akinek neve a luxus szinonimájává válik. Ki volt valójában Coco Chanel? A Múlt-kor őszi számából kiderül.

A magazin legfrissebb számában olvashatnak még Rudolf, a trónörökös halálának körülményeiről, a támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel Józsefről, számsorsjátékok történetéről, kivégzés előtt elhangzó utolsó mondatokról, illetve bizarr ősi orvosi technikákról is. Az építészet szerelmeseit ezúttal a kéthelyi Hunyadi szellemkastélyba kalauzoljuk el, a képzőművészet kedvelőivel pedig Georges de La Tour Hamiskártyások című festményét vesszük górcső alá.

Ha 2015. szeptember 1.  és november 30. között bankkártyával előfizet egy évre a Múlt-kor történelmi magazinra, megnyerheti a 20 db 15.000 forint értékű Libri könyvcsomag egyikét. Részletek a magazinban. A kiadványt augusztus 28-tól keresse az újságárusoknál.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2022

• Lenyűgöző történeteink – Megjelent a Múlt-kor 2022. őszi különszáma
• Atomkatasztrófa Csernobilban
• Anglia ébresztőóra-emberei
• Tánc a túlélésért
• A legyőzhetetlen Gerevich Aladár
• Ha megmozdul a magyar föld
• A Post-it születése
• Az első magyar híd a Duna fölött
• Dobozos (s)öröm