Utcát nevezhetnek el Wallenbergről Moszkvában
2007. október 20. 08:00
Minél előbb nevezzenek el utcát Raoul Wallenbergről Moszkvában - erre szólította fel több neves orosz értelmiségi nyílt levélben Jurij Luzskov moszkvai polgármestert.
Korábban
Pátzay Pál a Wallenberg |
"A Wallenberg által Budapesten megvalósított példátlan, egyedülálló diplomáciai misszió - amelynek során csakis azért lett a budapesti svéd nagykövetség titkára, hogy zsidókat mentsen meg a haláltáborokba való deportálástól -, majd későbbi tragikus sorsa, valamint az 55 évig táplált remény, hogy Wallenberg még él, a svéd férfi nevét és személyiségét a 20. század egyik hősévé és jelképévé tette. Elmondható, hogy Raul Wallenberg neve a világ számára olyan embert testesít meg, aki nem volt zsidó, és mégis hősiesen és sikeresen védte a zsidókat a fasiszta népirtástól.
Úgy véljük, hogy ha utcát neveznek el Moszkvában Raoul Wallenbergről, ezzel olyan tettet visznek véghez, amellyel a moszkvai városi duma és a városi kormányzat megmutatja, hogy népünk és országunk kész és képes a történelmi igazságtételre, s hogy az oroszok őrzik e kimagasló embernek, a 20. század egyik hősének emlékét" - áll többek között a levélben.
Az aláírók: Ljudmilla Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport elnöke, Jekatyerina Genyijeva, az oroszországi Állami Idegennyelvű Könyvtár igazgatója, Alla Gerber, az orosz Holokauszt Alapítvány elnöke, Vlagyimir Laksin ortodox pópa, Vlagyimir Lukin, az emberi jogok biztosa, Szergej Mironyenko, az Orosz Állami Levéltár igazgatója, Jefim Pivovar, az Orosz Állami Humanitárius Egyetem rektora, Anatolij Prisztavkin író, az orosz államfő tanácsadója, Natalja Szolzsenyicina, az Alekszandr Szolzsenyicin társadalmi alapítvány elnöke, valamint Oleg Tabakov, a Szovjetunió népművésze, a Moszkvai Művészszínház művészeti vezetője és igazgatója, a Tabakerka ifjúsági színház vezetője.
A lap emlékeztet arra, hogy a moszkvai Andrej Szaharov múzeumban október 21-ig látható a Raoul Wallenberg - Egyedül a csatamezőn című kiállítás, amely a svéd diplomata tevékenységét mutatja be, s amely október 21-e után Szentpéterváron lesz látható.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57