Hitler elfeledett szövetségesei
Bárány Krisztián

Az igazi Trebitsch

Trebitsch-Lincoln Timóteus Ignác. Az 1879-ben, egy paksi zsidó családba született ifjú nevét a huszadik század első felének legnagyobb történelmi pillanataiban hol a sötétség, hol pedig a dicsőség lajstromán olvashattuk. Megjárta London és New York börtöneit, de olyan történelmi személyiségek is ismerték őt, mint Winston Churchill, Adolf Hitler és Horthy Miklós. Különleges képességeit a maga javára tudta fordítani egy olyan korban, amelyben világháborúk és diktatúrák váltották egymást, s királyságok és birodalmak győzedelmeskedtek vagy éppen buktak el. A kalandor álarca mögött rejtőző személyiséget még napjainkban is kevesen ismerik, életét még ma is számos rejtély övezi.

Trebitsch úgy vonzotta magához a mítoszokat, mint mágnes a vasat. Bárkit el tudott kápráztatni, mindenki beszámolt rendkívüli vonzerejéről, kedvességéről – nyilatkozta a Múlt-kornak Bernard Wasserstein, a Chicagói Egyetem professzora, aki szerint valójában ez a titka minden szélhámosnak.

Trebitsch Ignác, mint Chao Kung buddhista apátTrebitsch Ignác, mint Chao Kung buddhista apát

 

Trebitsch Ignác rendkívül érzékeny, kifinomult meggyőzéstechnikával, jó nyelvérzékkel és kommunikációs készséggel megáldott zseni volt, aki a megélhetésért még az életét is kockára tette. Tehetsége és merészsége révén 31 évesen angol parlamenti képviselő lett, az I. világháború idején pedig már kettős ügynökként kereste kenyerét, szolgálataiért cserébe azonban nem mindig járt elismerés. Előbb az FBI, majd a náci titkosszolgálat is megfigyelte. A kiutat gyakran a zsebeiben lapuló hamis útlevelek biztosították az ügynökök elől.

Hiába azonban a sok álnév – Herr Plöhmeyer, Mr. Lincoln vagy éppen Chao Kung –, az iratok mind egy személyt rejtettek: Trebitsch Ignácot, aki élete utolsó évtizedeiben visszavonulva élt, és Sanghaj francia negyedében buddhista szemináriumokat vezetett. Chao Kung apát 1931-ben ugyan kiadta élettörténetét, amelyben a XX. század legnagyobb kalandorának nevezte magát, az álarc mögötti valóságot azonban homály fedi. A XIX-XX. század fordulóján született különleges karakter még Trebitsch kortársát, Rejtő Jenőt is megihlette. A Piszkos Fred, a kapitány című regényében bukkant fel a hírhedt Buzgó Mócsing, avagy az igazi Trebitsch, aki a rejtői világon túl, a valóságban a világtörténelem margójára is beírta nevét.

Életének egyik legfontosabb motívuma az elismertség és a dicsőség utáni vágy volt, ennek hátterében különösen problémás személyisége húzódott meg. Az őt jellemző személyiségjegyeket mániás depressziós elmezavarként definiálom. Ez azt jelenti, hogy elméje a szélsőséges depresszió mélységei és a szélsőséges boldogság magasságai között ingadozott. Rendkívüli boldogság töltötte el, amikor az újságokban szerepelt, amikor közfigyelem és elismerés tárgya volt – emelte ki Bernard Wasserstein, Trebitsch életrajzírója.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2010. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok