Netanjahu leállította a ciszjordániai régészeti ellenőrzés kiterjesztését

A Kneszet oktatási bizottsága előtt fekvő törvényjavaslat egy új, az Izraeli Régészeti Hatóságtól független polgári szervezetet hozott volna létre Amihai Elijahu örökségvédelmi miniszter felügyelete alatt. Ez a testület jogot kapott volna ciszjordániai földterületek régészeti célú megvásárlására és kisajátítására.

Jelenleg a megszállt területeken ezek a jogkörök kizárólag az izraeli katonai közigazgatás (Polgári Közigazgatás) hatáskörébe tartoznak. Omri Salom, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nemzetközi jogi osztályának képviselője a bizottsági meghallgatáson hangsúlyozta: komoly műveleti nehézségeket okozna, ha a törvényt az Oslói Egyezmény értelmében teljes palesztin ellenőrzés alatt álló „A” zónában, vagy a Gázai övezetben is alkalmazni próbálnák.

A parlamenti bizottság jogi tanácsadója szintén arra figyelmeztetett, hogy a jogkörök átruházása egy civil minisztériumra éles eltérést jelentene Ciszjordánia eddigi közigazgatási rendjétől. Az állásfoglalás szerint az intézkedés sértené a nemzetközi jogot, és felerősítené azokat a külföldi vádakat, miszerint Izrael a megszállt területek „kúszó annektálását” hajtja végre. A törvényjavaslat támogatói ugyanakkor azzal indokolták a tervezetet, hogy azonnali beavatkozásra van szükség a Júdea és Szamária (Ciszjordánia izraeli megnevezése) területén tapasztalható kiterjedt műemlékrombolás és az iparszerű régészeti leletlopások megfékezésére.

A régészeti lelőhelyek feletti ellenőrzés kérdése évtizedek óta a közel-keleti geopolitikai konfliktus egyik gyújtópontja. Az Emek Shaveh izraeli független szervezet adatai szerint Ciszjordániában mintegy hatezer ismert régészeti lelőhely található. Az 1993-as és 1995-ös Oslói Egyezmények a területet három zónára osztották fel: a palesztin polgári és biztonsági ellenőrzésű „A”, a megosztott „B”, valamint a teljes izraeli fennhatóság alatt álló „C” zónára. A régészeti helyszínek többsége ez utóbbiban fekszik, ahol az örökségvédelem az izraeli katonai közigazgatás felelőssége.

Bár az „A” és „B” zónákban elméletileg a Palesztin Hatóság felel az antikvitásokért, az izraeli biztonsági kabinet 2024 nyarán – a palesztin hatósági fellépés hiányára hivatkozva – már kisajátított bizonyos műemlékvédelmi jogköröket a „B” zónában. Ez a lépés készítette elő azt a most elakadt, még radikálisabb kísérletet, amely a teljes palesztin térség régészeti adminisztrációját izraeli polgári felügyelet alá vonta volna.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése