Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét

A múzeum közleménye szerint a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett, amelyek közül kettő nem haladja meg az intézmény által erre a célra elkülönített, közel 977 ezer zlotys (mintegy 88 millió forintos) keretösszeget.

A nyertes kivitelezőnek a szerződéskötéstől számítva négy hónapja lesz a munkálatok elvégzésére. A felújítás magában foglalja a tetőszerkezet megerősítését, a héjazat és a villámhárító rendszer cseréjét, valamint a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítését. Mivel az egykori haláltábor területe kiemelt műemléki és kegyeleti védettséget élvez, a külső csapadékvíz-csatorna földmunkáit kötelező jelleggel szigorú régészeti feltárás előzi meg.

Az Auschwitz I törzstábor hírhedt „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) feliratú főkapuja mellett elhelyezkedő, a „G” jelzésű őrtoronnyal egybeépített Blockführerstube az emlékhely egyik legismertebb és legszimbolikusabb építménye.

A téglaépítésű barakk építését 1940-ben kezdték meg és 1941-ben fejezték be az SS irányítása alatt. A náci adminisztráció idején az épület a tábori politikai osztály, valamint a postacenzúra irodáinak adott otthont. Egészen 1944-ig itt működött a foglyok kényszermunkáját és foglalkoztatását irányító tisztviselő hivatala és a rabokhoz kapcsolódó kartotékrendszer is, majd a háború utolsó évében a tábori jelentésvezető (Rapportführer) és a blokkvezetők (Blockführerek) adminisztrációs központját helyezték el benne.

Az épület funkciója a haláltábor 1945. január 27-i felszabadulását követően radikálisan megváltozott. A Vörös Hadsereg egészségügyi alakulatai itt rendezték be azokat az orvosi és szanitéc állomásokat, ahol a végletekig legyengült, csontvázsoványságú túlélő foglyok ápolását és rehabilitációját végezték. Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum 1947-es megalapítása után a barakkot hivatali irodaként, majd átmenetileg az intézmény képzőművészeti műhelyeként hasznosították.

A náci Németország által eredetileg lengyel politikai foglyok számára 1940-ben létrehozott, majd 1942-től az Auschwitz II-Birkenau megépítésével az európai zsidóság iparszerű, tömeges megsemmisítésének epicentrumává váló táborkomplexumban legalább 1,1 millió embert gyilkoltak meg. Az áldozatok döntő többsége zsidó származású volt, de százezres nagyságrendben pusztítottak el lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségekhez tartozókat is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• Városligeti promenádok
• Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
• A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
• SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
• Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
• Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
• Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok