Fallosz alakú védőamulett került elő Észak-Angliában

Fotó: Pete Savin

A Carlisle Krikettklub területén 2017 óta zajló szisztematikus régészeti feltárások során a szakemberek egy kiterjedt ókori fürdőház maradványait vizsgálják. Frank Giecco ásatásvezető tájékoztatása szerint a most azonosított, alig három centiméter hosszú, aprólékosan kidolgozott bronztárgy a helyszín első ilyen jellegű lelete.

Bár a kutatócsoport, amelyhez nagyszámú önkéntes is csatlakozott, az elmúlt években több ezer jelentős leletet – köztük cseréptöredékeket, oszlopdarabokat, nagyméretű kőfejeket, valamint bronzkori, angol polgárháborús és Edward-kori emlékeket – emelt ki a földből, a falloszt ábrázoló talizmán előkerülése kifejezetten különlegesnek számít az eddigi leletanyag kontextusában. Az újonnan feltárt tárgyakat a helyi Tullie Múzeum és Galéria gyűjteményében mutatják be a nagyközönségnek.

A lelet a rómaiak összetett hiedelemrendszeréhez kapcsolódik. Az ókori római társadalomban a fallosz – latinul fascinum – nem pusztán termékenységi szimbólumként funkcionált, hanem elsősorban a rontás, a szemmel verés és az ártó szellemek elleni védelem egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb eszközének tartották.

Az ásatásvezető hangsúlyozta, hogy az erősen babonás rómaiak az ehhez hasonló apró amuletteket jellemzően övekre rögzítve vagy ékszerként viselték, de gyakran faragták épületek falaira is, hogy szerencsét hozzanak tulajdonosuknak. A fürdők területén történő előkerülésük különösen indokolt, mivel a rómaiak úgy tartották, hogy a fürdőzés, a meztelenség és a tisztálkodás során az ember fokozottan védtelen a negatív erőkkel szemben, így a mágikus óvintézkedés elengedhetetlen volt.

A Kr. u. 3. századra datált, mintegy 1800 éves bronzamulett kora egybeesik a római kori Britannia provincia egyik legaktívabb időszakával. A mai Carlisle az ókorban Luguvalium néven jelentős katonai és polgári központként működött, amely stratégiai fontosságú logisztikai bázisként szolgált a Birodalom északi határát védő Hadrianus falának ellátásában. A jelentős létszámú katonai helyőrség és a velük együtt élő civil lakosság – kereskedők, kézművesek, családtagok – egy sokszínű, a mediterrán és a helyi kelta hagyományokat ötvöző társadalmat hozott létre a térségben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról