2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az 1911-es hőhullám szó szerint őrületbe kergette az embereket

2018. augusztus 10. 14:54 Múlt-kor

Napok óta hőségriadó van hazánkban, ami azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet 25 °C-nál is magasabb, a legmagasabb hőmérséklet pedig a 36 °C-ot is elérheti. Még szörnyűbb körülményeket lehetett tapasztalni 1911 júliusában az Egyesült Államok keleti partján, ahol a napokon át tartó hőség csak New York-ban 211 (más források szerint 146) ember halálát követelte. Sokan nem csupán hőgutát kaptak, de bele is őrültek a szokatlan melegbe. Manhattanben, a Pike Streetnél például egy fiatalember ugrott le a mólóról a vízbe, miután az árnyas sarkok sem hűsítették le testét. Az ugrás közben ezt kiáltotta: „Nem bírom ezt tovább!” Eközben Harlemben egy munkás akarta magát a vonat elé vetni, őt kényszerzubbonyban vezette el a rendőrség.

A légkondicionáló berendezések és a ventilátorok előtti korszakban természetesen jóval nehezebben bírta elviselni a szervezet a napokon át tartó hőséget. A június még viszonylag elviselhető hőmérsékletű volt, azonban július elején a déli síkságok meleg, száraz levegőjét az óceáni szél észak felé fújta. A Rhode Island állambeli Providence-ben a hőmérséklet fél óra leforgása alatt több mint hat fokot emelkedett. New York City és Philadelphia a káosz tikkadó központjaivá váltak, New England-szerte meghajoltak a vasúti sínek, a postai szolgáltatást felfüggesztették, és mivel több tucatnyi embernek nem bírta a szervezete az extrém időjárást, számos halottal kellett számolni. A hőhullám számlájára a legóvatosabb becslések szerint is kétezer elmúlás rakható ebben a néhány hétben.

Habár július első két hetében New York-ban a hőmérséklet nem törte át a 100 fokos lélektani határt a Fahrenheit-hőmérsékleti skáláján (ami körülbelül 37,7 °C-ot jelent), a város elég szerényen volt felszerelve ahhoz, hogy a hőt és a vele járó párát megfelelő módon kezelni tudja. A rossz szellőztetés és a szűkös lakóterek csak tovább fokozták a problémát, ami végső soron az idősebbek és a gyermekek halálához vezetett.

A legmelegebb időszakokban a New York-iak – akik tehették – elhagyták fülledt lakásaikat, és a város közparkjaiba, a Battery Parkba vagy a Central Parkba zarándokoltak, hogy a fák árnyai között leljenek menedéket a meleg elől. Bostonban mintegy ötezer ember döntött úgy, hogy a nyilvános helyeken töltik az éjszakát, nem pedig lehűlni képtelen, a fulladás veszélyével komolyan „kecsegtető” otthonaikban. Elég komikusan hangzik, de nem az: szegény csecsemők sem tudtak rendesen elaludni, és a városok éjjeli csendjét betöltötte a gyermeksírás.

Az utcák pedig anarchikus képet kezdtek ölteni: egyre több tébolyodott elméjű embert lehetett kint találni. A New York Tribune egyik cikke szerint egy részeg bolond, akit a nap is megsüthetett, megtámadott egy rendőrt egy húsdarálóval. A lovak pedig sorra hullottak a hőség miatt. Tetemeiket viszont senki sem szállította el, így el lehet képzelni a förtelmes bűzt.

A legtöbb áldozatot állítólag július 7-én szedte a hőség, amikor a páratartalom elviselhetetlenné vált, és délelőtt 7 és 10 órakor százával hunytak el a gyengébb szervezetű, idősebb amerikaiak, írta a New York Times. A New York Tribune még drámaibb módon fogalmazott: „e szörnyű sátán, amely öt napon át égő hüvelykujjként helyezte nyomás alá New York városát, nem tudott távozni utolsó átka nélkül, és mikor a hőmérséklet kissé esni kezdett, a pára jött helyébe”.

A New Hampshire állambeli Nashuában a hőmérséklet elérte a 106°F-et (41°C) természetesen árnyékban. Bostonban pedig a 104°F-et, ami július 4-re nézve a mai napig a legmelegebb, és eddig megdöntetlen rekord az országban. A lakosok nem csupán a kimerültségtől vagy a gutaütéstől hunytak el, közel kétszáz fulladásos halált regisztráltak ezekben a napokban, ugyanis sokan az óceánokban, tavakban vagy a folyókban kerestek menedéket a hőség elől, és olykor azt is figyelmen kívül hagyták, hogy nem tudnak úszni. És akkor még nem is beszéltünk azokról, akik felhevült testtel a vízbe csobbantak, és a szívük ezt nem bírta.

A városi hatóságok igyekeztek mindent megtenni, hogy a lakosság hőérzete csökkenjen, a tűzcsapokat is sokszor kinyitották, a kocsmatulajdonosok pedig víztartályokat vitettek a parkokba. A gyárak bezártak, a postai szolgáltatás szünetelt, csakúgy mint a szállítás. Több utcában az aszfalt megolvadt, szirupos felszínét pedig felszántották a kerekek, illetve a járókelők talpai.

Az első hét végére egy méretes vihar valamelyest csökkentette a rossz közérzetet, ám ez nem sok helyre ért el, legtöbbször csak az óceán fölött kezdett el villámlani és dörögni. Bostonban egy későbbi vihar vetett véget a hőhullámnak, ám abban sem volt köszönet: öt ember halt meg villámcsapás következtében, több épület pedig szénné égett.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A Battery Park hűsölőiGyermekek nyalogatják a jégtömböket az 1911-es hőhullám idejénSzökőkútnál hűsíti magát egy New York-i 1911 júliusában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár