Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben

2026. június 1.-Múlt-kor

A georgiai kormány a napokban Tbilisziben első alkalommal nyitotta meg azt a mintegy negyvenezer palackot számláló, évtizedekig elzárt borospincét, amely egykor a szovjet diktátor, Joszif Sztálin magángyűjteményét képezte - számolt be róla a Reuters hírügynökség. Az árverésre bocsátandó, egészen a 19. század elejéig visszanyúló ritkaságokat felvonultató készlet nemcsak borászati, hanem kiemelkedő kultúrtörténeti jelentőséggel is bír, mivel a felhalmozott tételek jelentős része az utolsó orosz cárok, a Romanovok elkobzott magánpincészeteiből származik.

Megnyitották Sztálin titkos borgyűjteményét Tbilisziben
Fotó: Reuters

A georgiai agrárminisztérium felügyelete alatt álló, vastag por- és pókhálóréteggel borított pincerendszerben fellelt készlet javarészt 19. és 20. századi francia, valamint kaukázusi borkülönlegességekből áll. A tbiliszi kormányzat hivatalos tájékoztatása szerint a több tízezer palackos kollekciót a közeljövőben nemzetközi aukciókon értékesítik.

Irakli Gilauri, a projektben közreműködő szakértő és a Gilauri Wines tulajdonosa az esemény kapcsán hangsúlyozta: az árverés várhatóan bekapcsolja az országot a globális gyűjtők és befektetők hálózatába. A kabinet a befolyt összeget egy új, a helyi borkultúrát kutató és oktató borászati iskola alapítására és finanszírozására fordítja.

A kollekció történelmi értéke felbecsülhetetlen, genezise pedig szorosan összefügg a 20. század eleji orosz történelem viharaival. A francia tételek – köztük a leghíresebb bordeaux-i birtokokról származó, muzeális értékű palackok – tekintélyes részét eredetileg III. Sándor orosz cár és fia, az utolsó uralkodó, II. Miklós vásárolta. Az 1917-es bolsevik forradalmat követően a szovjet hatalom a Romanov-dinasztia vagyonával együtt a császári borospincéket is államosította. Az elkobzott ritkaságok feletti rendelkezési jogot később Sztálin vette át, aki folyamatosan bővítette a gyűjteményt saját kedvenc, hazai fajtáival.

A most feltárt pincerendszer feltérképezése régészeti és agrártörténeti szempontból is jelentős esemény. A dél-kaukázusi ország a szőlőtermesztés egyik őshazájaként ismert; a legújabb archeológiai bizonyítékok alapján a régióban a borkészítés folyamatos hagyománya mintegy nyolcezer évre nyúlik vissza. Az állami raktár megnyitására Tbiliszibe érkező nemzetközi szakértők és magángyűjtők – köztük a texasi Victor Chen – nyilatkozatai alapján a szinte érintetlen történelmi hagyaték katalogizálása a modern bortörténelem kivételes pillanata, amely ritka bepillantást enged az egykori orosz cári udvar, majd a szovjet nomenklatúra legfelsőbb köreinek zárt világába.