Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten

A "Felejtés zónájában – Csernobil archívuma" című tárlat alapját az alkotó 2016 óta épített, mintegy húszezer darabot számláló gyűjteménye (Chornobyl Archive) adja. Az ukrán vizuális művész éveken át kutatott Pripjaty városában és a környező elhagyott falvakban, hogy a romos épületek, a sár és a radioaktív por alól kimentse az egykori lakosok hátrahagyott emlékeit: családi fényképeket, leveleket és negatívokat.

A Mai Manó Ház ismertetője szerint a kiállított talált fotográfiák különlegességét az adja, hogy az elmúlt négy évtizedben a sugárzás, a nedvesség és a penész kémiai reakciók révén roncsolta a filmek emulzióját, sajátos absztrakt mintákat hozva létre a képeken. Ez a "kémiai kollaboráció" a kollektív emlékezet fizikai megkopásának mementója.

Az április 1-jétől május 17-ig látogatható budapesti kiállítás tudatosan szakít a katasztrófa posztapokaliptikus, a kortárs tömegkultúra által gyakran torzított ábrázolásmódjával. Az elmúlt évtizedekben a területet feldolgozó videojátékok és az egyre növekvő katasztrófaturizmus következtében a zóna sokszor puszta kalandhelyszínként, fotós díszletként jelent meg a közösségi médiában.

Makszim Dondyuk értékmentő munkája ezzel szemben a Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas író által a "Csernobili ima" című művében is alkalmazott mikrotörténelmi megközelítést követi, visszaadva az események emberi léptékét és a hirtelen evakuált, otthonaikat elvesztő közösségek elfeledett múltját.

A Zóna mint kulturális fogalom

Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili reaktorrobbanás a 20. század legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt, amelynek politikai és társadalmi hatásai jelentősen hozzájárultak a Szovjetunió felbomlásához. A balesetet követően kialakított, katonailag őrzött lezárt terület (a Zóna) nemcsak fizikai valóságában, hanem kulturális fogalomként is bevonult a történelembe.

Különös irodalmi és filmes egybeesés, hogy a lezárt, veszélyes anomáliákkal teli terület motívumát a Sztrugackij fivérek 1972-es Piknik az árokparton című regénye, majd az ebből készült, Andrej Tarkovszkij által rendezett 1979-es Sztalker című film már a katasztrófa előtt megteremtette. Az 1986-os tragédia ezt a fikciós víziót tette kézzelfogható, sugárzó valósággá.

Negyven év elteltével a csernobili események már a történelem és a mítosz határán mozognak; a Mai Manó Házban bemutatott archívum ezeknek az utolsó, a végső megsemmisülés előtt álló eredeti dokumentumoknak a megmentését és tudományos-művészeti bemutatását szolgálja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?