Megmentett csernobili fotóarchívumból nyílt kiállítás Budapesten
2026. április 23. 10:42
A csernobili atomerőmű-baleset negyvenedik évfordulója alkalmából Makszim Dondyuk ukrán fotográfus által megmentett, a lezárt zónából származó több ezer archív felvételből és személyes iratból nyílt kiállítás a budapesti Mai Manó Házban. A tárlat a katasztrófa előtti mindennapokat és a fizikai emlékezet pusztulását mutatja be, szembehelyezkedve a tragédia popkulturális trivializálásával.
Korábban
A "Felejtés zónájában – Csernobil archívuma" című tárlat alapját az alkotó 2016 óta épített, mintegy húszezer darabot számláló gyűjteménye (Chornobyl Archive) adja. Az ukrán vizuális művész éveken át kutatott Pripjaty városában és a környező elhagyott falvakban, hogy a romos épületek, a sár és a radioaktív por alól kimentse az egykori lakosok hátrahagyott emlékeit: családi fényképeket, leveleket és negatívokat.
A Mai Manó Ház ismertetője szerint a kiállított talált fotográfiák különlegességét az adja, hogy az elmúlt négy évtizedben a sugárzás, a nedvesség és a penész kémiai reakciók révén roncsolta a filmek emulzióját, sajátos absztrakt mintákat hozva létre a képeken. Ez a "kémiai kollaboráció" a kollektív emlékezet fizikai megkopásának mementója.
Az április 1-jétől május 17-ig látogatható budapesti kiállítás tudatosan szakít a katasztrófa posztapokaliptikus, a kortárs tömegkultúra által gyakran torzított ábrázolásmódjával. Az elmúlt évtizedekben a területet feldolgozó videojátékok és az egyre növekvő katasztrófaturizmus következtében a zóna sokszor puszta kalandhelyszínként, fotós díszletként jelent meg a közösségi médiában.
Makszim Dondyuk értékmentő munkája ezzel szemben a Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas író által a "Csernobili ima" című művében is alkalmazott mikrotörténelmi megközelítést követi, visszaadva az események emberi léptékét és a hirtelen evakuált, otthonaikat elvesztő közösségek elfeledett múltját.
A Zóna mint kulturális fogalom
Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili reaktorrobbanás a 20. század legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt, amelynek politikai és társadalmi hatásai jelentősen hozzájárultak a Szovjetunió felbomlásához. A balesetet követően kialakított, katonailag őrzött lezárt terület (a Zóna) nemcsak fizikai valóságában, hanem kulturális fogalomként is bevonult a történelembe.
Különös irodalmi és filmes egybeesés, hogy a lezárt, veszélyes anomáliákkal teli terület motívumát a Sztrugackij fivérek 1972-es Piknik az árokparton című regénye, majd az ebből készült, Andrej Tarkovszkij által rendezett 1979-es Sztalker című film már a katasztrófa előtt megteremtette. Az 1986-os tragédia ezt a fikciós víziót tette kézzelfogható, sugárzó valósággá.
Negyven év elteltével a csernobili események már a történelem és a mítosz határán mozognak; a Mai Manó Házban bemutatott archívum ezeknek az utolsó, a végső megsemmisülés előtt álló eredeti dokumentumoknak a megmentését és tudományos-művészeti bemutatását szolgálja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A brit kapitulációt rögzítő Washington-levelet mutatnak be Londonban 09:23
- Lehetséges Artemisz-szobor töredékére bukkantak Bulgáriában 08:36
- Ismeretlen Szent Ágoston-prédikációkra bukkantak egy középkori kéziratban 08:11
- Krasznahorkai László is ott lesz Európa új irodalmi fesztiválján 06:51
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói tegnap
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban tegnap
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára tegnap
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek tegnap
