Német találmány előzhette meg Thomas Edison fonográfját
Patrick Feaster hangtörténész kutatása szerint egy 1780-as években bemutatott német mechanikai szerkezet közel egy évszázaddal megelőzhette Thomas Edison fonográfját, így nem az amerikai feltaláló lehetett az első, aki emberi hangot rögzített. Az Association for Recorded Sound Collections (ARSC) memphisi konferenciáján ismertetett és a Scientific American folyóirat által publikált elemzés rávilágít, hogy a hangrögzítés technológiai alapjai már a felvilágosodás korában léteztek, ami alapvetően újraírhatja az audiotechnika és az akusztika történetét.
Feaster több mint két évtizedes levéltári munkával azonosította Georg Theodor Jacob Müller 1788-ban, a bajorországi Erlangenben bemutatott „beszélő gépét”. Bár a kortársak, köztük Johann Tobias Mayer fizikus eredetileg egy rendkívül fejlett, orgonasípokat, fújtatókat és óraműveket alkalmazó akusztikus illúziónak tartották a berendezést, a friss elemzés a korai hangrögzítés valószínűségére utal.
A feljegyzések szerint a szekrényméretű szerkezet képes volt a közönség által bediktált szavakat rövid késleltetéssel, visszhangszerűen visszajátszani. Mivel a kabinet belső térfogata fizikailag lehetetlenné tette a természetes visszhang kialakulását, a kutató arra következtetett, hogy Müller valamilyen korai mechanikus rögzítő- és lejátszó technológiát alkalmazott. Ezt támasztja alá, hogy a gép egy dobhártyát szimuláló „mesterséges fület” használt a hanghullámok befogadására.
A történész a levéltári kutatás során tisztázta azt a historiográfiai tévedést is, amely összemosta a tudományos érdeklődésű feltaláló munkásságát egy kortárs, Laurentius Müller nevű mutatványoséval, akinek beszélő bábuját a feljegyzések már korábban csalásként leplezték le. Jacob Smith, a Northwestern Egyetem médiatörténésze az eredmények kapcsán kiemelte: a felfedezés bizonyítja, hogy a beszélő gépek iránti gyakorlati igény és technológiai elképzelés jóval Edison 1877-es fellépése előtt megjelent az európai mérnöki gondolkodásban.
Ez is érdekelhet
A hangrögzítés eddig elfogadott hivatalos kronológiája szerint a hanghullámok első vizuális rögzítését egy francia tipográfus hajtotta végre az 1850-es évek végén a fonautográf feltalálásával. Ez a szerkezet kormozott papírra rajzolta a hang rezgéseit, de visszajátszani még nem tudta azokat.
Ezt a technológiai lépést követte Thomas Edison 1877. december 7-én a Scientific American New York-i szerkesztőségében bemutatott fonográfja, amely a hangrezgéseket egy tű segítségével már viasz- vagy alufóliahengerre karcolta, elsőként reprodukálva hallhatóan az emberi beszédet. Az elveszett 1780-as évekbeli német szerkezet hitelességének archívumokból történő esetleges végleges bizonyítása ezt a technikatörténeti mérföldkövet egy évszázaddal korábbra helyezheti át.