Sorozat készült a fikciós szovjet űrprogramról

A For All Mankind című sikersorozat testvérprodukciójaként bemutatott Star City alkotói, Ben Nedivi, Matt Wolpert és Ronald D. Moore az 1970-es évek kémthrillereinek hangulatát idézik meg. A történet alapvetése egy olyan alternatív idősík, amelyben nem az Egyesült Államok, hanem a Szovjetunió juttat először embert a Holdra.

Míg az anyasorozat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) reakcióit követte nyomon, az új széria fókuszában a szovjet űrhajósok, azaz a kozmonauták, valamint a mérnökök és a KGB ügynökeinek zárt világa áll. A cselekmény a Moszkva melletti, szigorúan őrzött űrkutatási és kiképző központban játszódik, bemutatva a technológiai verseny árnyékában zajló mindennapokat.

A fikciós történet legfőbb történelmi fordulópontja Szergej Koroljov, a szovjet űrprogram – a valóságban 1966-ban, egy műtét során elhunyt – főkonstruktőrének sorsa. A sorozatban az őt megformáló Rhys Ifans karaktere túléli a beavatkozást, ami az alternatív cselekmény szerint lehetővé teszi a szovjet Holdra szállást.

Asif Siddiqi, a Fordham Egyetem történésze elemzésében rámutatott: a valóságban a főkonstruktőr kilétét a szovjet vezetés a legszigorúbb államtitokként kezelte. Nevét a nyilvánosság nem ismerhette, a sajtó is csak a titulusát használhatta, mivel az államvezetés tartott egy esetleges merénylettől és az űrprogram szabotálásától. Bár a Szovjetunió az 1960-as évek végén valóban közel állt ahhoz, hogy elsőként állítsa Hold körüli pályára űrhajósait, a történész szerint a sikeres leszállástól a valóságban technológiailag még évek választották el őket.

Bár a holdversenyt végül az Egyesült Államok nyerte, a korai szovjet űrprogram számos jelentős mérföldkövet ért el elsőként. Jurij Gagarin 1961 áprilisában első emberként járt a világűrben, Valentyina Tyereskova pedig 1963-ban az első női űrhajós lett, húsz évvel megelőzve az amerikai Sally Ride 1983-as misszióját. A sorozat ezen a történelmi alapon mutatja be Anasztaszija Belikova fiktív karakterét (Alice Englert alakításában), aki az alternatív történelemben első nőként lép a Holdra.

Siddiqi hangsúlyozta, hogy bár a valós Csillagváros fontos kiképzőközpont volt, a szovjet űrkutatás tényleges adminisztratív és mérnöki központja a Moszkva melletti Kalinyingrád városában (a mai Koroljovban) működött, a legfelsőbb politikai döntéseket pedig a Kremlben hozták meg.

A forgatókönyvírók a hiteles korrajz megteremtéséhez kiterjedt forrásanyagot használtak fel, többek között John Strausbaugh történelmi munkáit és Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas író visszaemlékezéseit. A sorozat rávilágít a NASA biztonságra törekvő, kockázatkerülő stratégiája és a szovjet vezetés megközelítése közötti különbségekre. Utóbbi a geopolitikai elsőség érdekében gyakran a kozmonauták életét is veszélyeztető, extrém kockázatokat is vállalt.

Az új sorozat így nemcsak egy alternatív történelmi modellt vázol fel, hanem bemutatja azt a valós történelmi paradoxont is, ahogyan a világűr meghódítását célzó, propagandisztikus tudományos program egy zárt, állambiztonsági ellenőrzés alatt álló, titkosított rendszerben működött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait