Alig öt évnyi versenyzés alatt érte el sokáig utolérhetetlen eredményeit Csák Ibolya

Az 1936-os olimpia dobogósai magasugrásban: Csák Ibolya (b), Elfriede Kaun (k) és Dorothy Odam (j) (Bundesarchiv, Bild 183-G00985 / CC BY-SA 3.0)

Az 1915. január 6-án született Csák Ibolya saját szavai szerint virgonc kislány volt, nyolcévesen nyaralás közben teniszezgetett, de az igazi szórakozása az volt, amikor esténként a megeresztett hálót ugrálta át. Sportpályafutása tornászként indult, tizenöt évesen lett a Nemzeti Tornaegylet versenyzője.

1933-ban, az atlétikai osztály megalakulásakor váltott sportágat, s rögtön első versenyén az akkor igen jónak számító 135 centit ugrott, úgy, hogy a fűrészporral felszórt teremben a talaj dobbantáskor tíz centit süllyedt alatta.

A harmadik viadalán már beállította a 149 centiméteres magyar csúcsot – a léc ugyan 150 centire volt feltéve, de a bírák hosszas méricskélés után „csak” csúcsbeállítást hoztak ki az újonc versenyzőnek.

Felkészülésének irányítását ezután vette át Balogh Lajos távolugró bajnok, ő tanította meg az akkoriban kedvelt Porter-stílusra, ami különbözött az angolok által favorizált átlépős stílustól.

Csák Ibolya hároméves versenyzői múlttal került be az 1936-os berlini olimpiára utazó csapatba. A válogatóversenyen, amelyet egy labdarúgó-mérkőzés szünetében rendeztek, majdnem húsz centiméterrel verte riválisait és csak négy centiméterrel maradt el a világcsúcstól.

Az atlétikai csapatban ő volt az egyetlen nő, edzője nem is kísérhette el, a felkészülést az edzésterv alapján Berlinben, egyedül fejezte be. A versenyre 1936. augusztus 9-én került sor, Csák Ibolyát nagyon „feldobta”, hogy Csík Ferenc néhány órával korábban legyőzte gyorsúszásban a verhetetlennek hitt japánokat.

A rajthoz 17 versenyző állt, közülük a nagy esélyes az angol Dorothy Odam volt, aki 165 centiméterrel a világcsúcsot is tartotta. A végén Csák, Odam és a német Elfriede Kaun maradt versenyben: a 160 centimétert mindhárman átugrották, de a 162 centi egyiküknek sem sikerült.

Az akkori szabályok szerint a teljesített magasságnál a kísérletek számát nem vették tekintetbe, így a holtversenyt új ugrással döntötték el. A 162 centit negyedik kísérletre Csák Ibolya átvitte, a többiek leverték a lécet, így övé lett az aranyérem (bár hivatalos eredménye a 160 centi maradt).

A versenyzők jutalma idehaza ötven pengő volt, a tíz győztes ezen felül egy intarziás asztalt is kapott, amelyet egy Németországba került, a sportsikereken felbuzdult műbútorasztalos készített számukra.

A siker Csák Ibolya számára a biztonságot is jelentette: odahaza várta az értesítés, hogy felvették a Nemzeti Bank pénzjegynyomdájába (az állást az olimpia előtt pályázta meg, de akkor elutasították), sőt férjét is alkalmazták köztisztviselőnek.

A versenyzést folytatta, munka után járt az edzésekre, ahol férje lazította a homokot, hogy puhára essen. 1938-ban az Európa-bajnokságon 164 centiméteres magyar csúccsal második lett, de sokaknak gyanús volt, hogy a győztes német Dora Ratjen hat centimétert vert rá és öt centivel javította meg a világcsúcsot. Mint kiderült, a gyanúnak volt alapja: Ratjen néhány héttel később, immár Hermann keresztnévvel megnősült, így eredményét törölték, az aranyérmet postán küldték el a magyar versenyzőnek.

Csák Ibolya veretlenül, kilencszeres magyar bajnokként vonult vissza (kétszer távolugrásban győzött), kilenc országos rekordot ért el, 164 centiméteres eredményét idehaza csak 24 évvel később, 1962-ben tudták megdönteni.

A sportolást nagyon fiatalon, 23 évesen fejezte be, ezután már családjának, férjének és két gyermekének élt. Első munkahelyéről ment nyugdíjba, de kis nyugdíja miatt egészen 1992-ig tovább dolgozott. 1996-tól már neki is járt az olimpiai bajnokokat megillető járadék, sokáig ő volt a legidősebb itthon élő olimpiai bajnok. Csák Ibolya 2006. február 9-én, 91 éves korában hunyt el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten
• Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget
• Diplomáciai vitát robbantott ki a szovjet katonai sírok áthelyezése Litvániában
• Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait
• Elhalasztották a częstochowai egykori kommunista börtönépület eladását
• Továbbra sem lesz múzeum Tito hajója
• Hallgatás övezi a kínai kulturális forradalom hatvanadik évfordulóját
• Átnevezték és felszámolják a moszkvai Gulag Múzeumot
• Szerelme miatt lett sorozatos határsértő egy görög férfi a Kádár-korszakban