Továbbra sem lesz múzeum Tito hajója

Fotó: Wikipedia/Florian Rubenberger

A rijekai kikötőben horgonyzó műemlékhajó még februárban szenvedett orrsérüléseket, amikor egy meghibásodott török teherhajó, a Deniz Akay a kikötőből való távozás közben nekiütközött. A baleset személyi sérüléssel és környezetszennyezéssel nem járt, azonban megakasztotta a már eddig is késésben lévő, eredetileg 2020-ra tervezett múzeumi nyitást.

A horvát sajtó szerint a javítási munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárásra egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett. Robert Miletic, a kraljevicai hajógyár munkatársa elmondta, hogy a helyreállítás műszaki szempontból rendkívül bonyolult. Számos eredeti elemet, köztük speciális csörlőalkatrészeket ma már nem gyártanak, így ezeket az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően egyedileg kell újraalkotni.

A baleseti károk helyreállításának becsült költsége eléri a 206 ezer eurót, ez azonban eltörpül a teljes rekonstrukció költségvetése mellett. A hajómúzeum kialakítására eddig már 22 millió eurót fordítottak, amelyből 4,2 millió eurót az Európai Unió, 1,6 millió eurót pedig Rijeka városa finanszírozott. Az 4300 négyzetméteres alapterületből 1500 négyzetmétert szentelnek a kiállításoknak, 900 négyzetmétert vendéglátóipari egységek, 400 négyzetmétert pedig szálláshelyek foglalnak majd el. Rijeka 2009-ben egy árverésen mindössze 150 ezer dollárért vásárolta meg az időközben horvát védett kulturális örökséggé nyilvánított járművet.

A Galeb gazdag és viszontagságos múltra tekint vissza a huszadik század európai történelmében. Az 1938-ban az olaszországi Genovában épült hajó kezdetben polgári kereskedelmi feladatokat látott el, majd a második világháború alatt kisegítő cirkálóként vetették be. 1943-ban német kézre került, és Kiebitz néven aknatelepítőként működött a Kvarner-öbölben, mígnem egy szövetséges légitámadás során elsüllyedt. A roncsot 1947-ben emelték ki a tengerfenékről, majd az újjáépítést követően, 1953-ban vált Josip Broz Tito hivatalos reprezentációs hajójává és úszó rezidenciájává.

A jugoszláv államfő az 1980-ban bekövetkezett haláláig használta a Galebet, amely a jugoszláv diplomácia és a hidegháborús el nem kötelezett országok mozgalmának egyik szimbolikus diplomáciai központjává vált. Tito a fedélzeten a korszak legbefolyásosabb nemzetközi politikusait fogadta, valamint a globális elit olyan kiemelkedő alakjait is vendégül látta, mint Sophia Loren és Elizabeth Taylor.

Jugoszlávia felbomlását követően a hajó sorsa évtizedekig bizonytalan volt. Hosszú ideig Montenegróban horgonyzott, majd egy meghiúsult luxusberuházás után került a horvát város birtokába, hogy a jövőben múzeumként mutassa be az utókornak az egykori úszó rezidencia páratlan történetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2013

• A múlt század romkocsmái
• A Romanov-ház utolsó évtizedei
• Udvari bolondok a történelemben
• Száz éve épült a szőnyi álomkastély
• Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
• A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
• A Kennedy-család és az öröklött hírnév
• Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
• Robert Capa és Magyarország