2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket
Huhák Heléna

Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között

A XX. századi adatgyűjtések sokszor szomorú feladat elé állították az összeírókat. A felkeresett családok a világháborúk, gazdasági válságok és forradalmak okozta veszteségekről számoltak be. Az 1970-es évektől nyugodalmasabb időszak vette kezdetét, ami a sajtóban némi humornak is helyet engedett. A családi történetek olykor mulatságos, máskor megdöbbentő részletei tárultak fel a népszámlálási ívekkel felvértezett számlálók előtt.

Az apadó és gyarapodó országterület

A történelem nagy fordulatai – leginkább tragédiái – a népszámlálási adatokon is nyomot hagytak. A politikai, gazdasági és társadalmi változások nemcsak az összeírások eredményére voltak hatással. Az évtizedek során változott az adatfelvétel módszertana, technikája, de olykor a – politikától nem független – célja is.
A tízévente esedékes népszámlálás eszmei időpontjául az év utolsó napjának éjfélét jelölték ki, a lakosság kikérdezése pedig január első két hetében történt meg. Ettől azonban egyes években – így 1941-ben és 1949-ben – eltértek. A számlálóbiztosok hagyományosan a helyismerettel és megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógusok és helyi közigazgatási dolgozók közül kerültek ki. A Magyar Statisztikai Hivatal munkatársainak ellenőrzése alatt, a téli iskolai szünet idején, fizetség fejében gyűjtötték az adatokat országszerte több tízezren.

Az 1920. évi népszámlálás különös jelentőségét az első világháborús veszteségek számvetése adta. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása utáni első összeírás a trianoni békeszerződés következményeként leginkább a kárfelméréssel volt egyenlő. Emellett nem is volt teljes az adatfelvétel. Az 1921 augusztusáig délszláv megszállás alatt lévő déli országrészen (Baranya vármegye területének nagyobb része, Bács-Bodrog vármegye északi része, illetve Somogy és Tolna vármegyék egy kis szelete) a népszámlálást csak 1921 novemberében lehetett végrehajtani.

A kérdések közé bekerültek a háború hatásaival kapcsolatos témák, rákérdeztek például arra, ki teljesített katonai szolgálatot, vált-e valaki a háború vagy az azt követő forradalmi események áldozatává, kitértek az eltűntekre, a hadifoglyokra, a hadiárvák és hadiözvegyek számára.

1930-ban a nagy gazdasági világválság ellenére lehetőség nyílt az Európa más országaiban használt gépi adatfeldolgozás bevezetésére. Ez a népszámlálás az előzőhöz hasonló feszült légkörben zajlott. A lapok leginkább az elcsatolt területeken a magyarság számát kisebbíteni igyekvő visszaélésekről és az adatok meghamisításáról voltak hangosak.
 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2021. tavasz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár