2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket
Fónagy Zoltán

Széchenyi István apaszerepben

Ismert életrajzi tény, hogy Széchenyi István több mint egy évtizedes plátói rajongás után 1836 elején vette, vehette feleségül Seilern Crescence grófnőt. A 34 éves huszárkapitány 1824-25 körül szeretett bele a 25 éves grófnőbe, és hosszas útkeresés után ekkoriban döntötte el azt is, hogy életét a közügyeknek szenteli. A Széchenyi-életrajzok általában összefüggésbe is hozzák a két eseményt, hangsúlyozva Crescense nagy tettekre inspiráló szerepét. Arról azonban, hogy hogyan birkózott meg a „legnagyobb magyar” azzal a kihívással, hogy az esküvő után egy népes mozaikcsalád feje, hét gyermek mostohaapja lett, alig szólnak az életrajzok.

A szerelem szövődése idején Crescentia Luise már évek óta a jó 20 évvel idősebb Zichy Károly gróf kamaraelnök (mai fogalommal: pénzügyminiszter) felesége volt, és egyben három kisgyermek édesanyja. Crescence – bár hízelgett neki Széchenyi hódolata – nem ment bele egy „szokványos” szeretői viszonyba. Több mint egy évtized telt el hol sűrűbb, hol ritkább találkozásokkal és „illedelmes” hangú levelezéssel. Széchenyi a társasági élet szabályozott keretei között bejáratos volt a Zichy család otthonába is. A hódoló és a férj közötti viszony annyira „civilizált” volt, hogy előfordult, hogy együtt aggódtak a gyengélkedő vagy épp szülés előtt álló Crescence-ért. Merthogy a plátói szerelem évtizede alatt a grófné további négy gyereket szült férjének. A kor gyerekhalandósági viszonyai között ritkaságnak számító módon, a házaspár mind a hét gyermeke meg is érte a felnőttkort.

Amikor Zichy Károly 1834 végén 56 éves korában váratlanul meghalt, nem csak ez a hét kiskorú gyermek gyászolta. Crescence-t ugyanis Károly kétszeres özvegyként vette feleségül, így az asszony a férje  előző két házasságából született 8 gyermeknek is mostohaanyja volt.

Széchenyi mozaikcsaládja

Amikor Széchenyi István a gyászév letelte után, 1836. február 4-én a krisztinavárosi templomban végre oltár elé vezethette ideálját, egy nagy létszámú, vérségi szempontból heterogén család fejévé is vált. Az atyai felelősséget ugyan „csak” Crescence saját hét gyermekéért kapta meg, de a második házasságból származó Zichy gyerekek is (a legfiatalabb is 19 éves volt már a házasságkötéskor) otthonosan jöttek-mentek mostohaanyjuk új otthonában. Ezt bizonyára megkönnyítette az a körülmény, hogy ők anyjuk (Festetich Júlia, Széchenyi unokatestvére) révén vér szerinti rokonai is voltak a családfőnek.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2018. ősz számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Olvasta már?
Bezár