Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
2018. szeptember 6. 13:41 MTI
A Földközi-tenger térségében már több mint hétezer éve készítettek sajtot: erre utalnak Horvátország tengerpartján egy agyagedényben talált maradványok. A Sarah McClure, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója által vezetett elemzés szerint a feldolgozott tejtermékek elérhetővé válása vezetett a csecsemőhalálozás visszaeséséhez. A tudósok eredményeikről a PLOS One című szaklapban számoltak be.
Korábban
A dalmáciai tengerparton, két helységben talált agyagcserepeken bukkantak zsírsavmaradványokra. Rádiókarbonos kormeghatározás szerint Pokrovnik helység időszámításunk előtt 6000 és 5000 között lakott volt. Danilo Bitinjben 5300 és 4800 között éltek emberek. A vizsgálatnak alávetett agyagcserepek különböző korokból származtak, amire többek között az eltérő formák, modellek, díszítési technikák és eljárások utaltak.
Már 7700 éves agyagedényeken is kimutathatók voltak tejmaradványok. Sajtmaradványokat csak 7200 éves edényeken találtak. A technológia változása és a zsírsav-elemzések alapján arra lehet következtetni, hogy a tejet egy bizonyos időszakban kezdték el sajttá feldolgozni. McClure csapata azt feltételezi, hogy a vizsgált terület akkori lakói a különböző ételek elkészítéséhez és feldolgozásához különböző kerámiaedényeket használtak. Sajtmaradványokat többnyire úgynevezett rhütonban, egyfülű edényben és szűrőhöz hasonlatos kerámiában találtak.
Úgy vélik, hogy a tej és a tejtermékek fogyasztása a csecsemőhalandóság visszaeséséhez vezetett. A korábbi parasztok genetikai vizsgálatok szerint valószínűleg laktózérzékenyek voltak, a csecsemők azonban nem küzdöttek ezzel a problémával. A tej számukra stabil, kalóriában és tápanyagban gazdag élelemforrást jelentett.
A tej joghurttá vagy sajttá való feldolgozása csökkenti az élelmiszer laktóztartalmát, így a lakosság nagyobb része tudott profitálni az ilyen élelmiszerekből - olvasható a tanulmányban.
Az állati tej elérhetősége által lehetővé vált a nők számára, hogy korábban abbahagyják a szoptatást és így hamar ismét teherbe essenek. A kisgyerekek magas túlélési aránya és a növekvő születési arány jótékony hatással volt a demográfiai változásra, amely a hűvös északi területek benépesítését is lehetővé tette.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- A tragikus nap, amikor önkiszolgáló kocsmává változtak London sörcunami pusztította utcái 10:21
- A tarhonya diadalmas útja a magyar tanyákról a császári nagyvezérkarig 08:45
- Munkásélet a Kádár-rendszer nyolcvanas éveiben 07:55
- Élete végéig hűséggel szolgálta Nagy Katalint a „felvilágosult” abszolutizmus őre, Patyomkin tegnap
- Reneszánsz böngészők mesterei: Hieronymus Bosch és idősebb Pieter Bruegel tegnap
- Kísértő kalandor, kádár-kori életmód, kenyérmezei győzelem és a hős pap – ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai tegnap
- Politikai okból kényszerítették pályafutása befejezésére a rettegett balhorogról ismert Papp Lászlót tegnap
- A porosz király is szégyenkezett a legnagyobb magyar huszárcsíny, Berlin megsarcolása miatt tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
