Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait

Az ismeretlen utazó által készített videófelvétel Nyugat-Berlinből, a határzár közvetlen közeléből örökítette meg a kettéosztott várost a rendszerváltás évének nyarán. A képsorok rávilágítanak a vasfüggöny vizuális és pszichológiai nyomására: a betonépítmény brutalitására, a nyugati oldal politikai és apolitikus graffitijeire, valamint a keletnémet határőrök fenyegető jelenlétére.

A felvétel legfőbb értéke kordokumentum-jellegében rejlik, mivel egy olyan várost ábrázol, amely látszólag egy mozdulatlan történelmi pillanatban rekedt, miközben a felszín alatt már visszafordíthatatlan politikai erózió zajlott. A korabeli nyugati diplomáciai és hírszerzési elemzések ugyanis még az 1989-es év közepén is azzal számoltak, hogy a megosztottságot szimbolizáló építmény még legalább évtizedekig állni fog.

Az operatőr lencsevégre kapta a falnál életüket vesztett menekülők rögtönzött nyugat-berlini emlékműveit is, amelyek rámutatnak a keletnémet fegyveres testületek kíméletlenségére. A felvétel rögzítésének évében a határzár még mindig szedte áldozatait. Közülük Chris Gueffroy volt az utolsó, akit szökési kísérlete közben, 1989 februárjában lőttek agyon. Őt követte márciusban Winfried Freudenberg, aki egy saját készítésű hőlégballonnal próbált a nyugati szektorba jutni, ám lezuhant, és így ő lett a berlini fal utolsó halálos áldozata. Ezen tragédiák alig néhány hónappal a határ megnyitása előtt történtek, ami jól érzékelteti a Német Demokratikus Köztársaság elnyomó gépezetének végsőkig kitartó működését.

A fizikai és ideológiai kettészakítottság szimbólumának számító berlini fal végül 1989. november 9-én este omlott le, miután a keletnémet állampárt, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, Günter Schabowski egy élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatón tévedésből úgy nyilatkozott, hogy az új, lazább utazási szabályozások „azonnal, késedelem nélkül” hatályba lépnek.

Ennek hatására a kelet-berliniek tízezrei indultak meg a határátkelők felé. A tömeg nyomásának engedve a határőrök éjszaka 11 óra körül ellenállás nélkül megnyitották a sorompókat, ami a huszadik század egyik legnagyobb spontán utcai ünneplésébe torkollt. Az eredetileg 1961-ben felhúzott határzár teljes fizikai lebontása végül több mint négy évet vett igénybe, a vasfüggöny emlékét ma már csak a mementóként meghagyott falszakaszok őrzik az újraegyesített német fővárosban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma